környezet

Fukusima idején

„Az atomenergia az olcsóság–tisztaság– biztonság szentháromságának ígéretére épült. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az ígéreteket nem váltotta be. A – soha nem volt – olcsóság már bizonyosan és véglegesen a múlté; a tisztaság ígéretét a halmozódó hulladékhegyek árnyékolják be; a biztonságról Csernobil emlékezete tanúskodik.” (Energia klub: Az atomenergia esélyei a XXI. században)

 A világ atomreaktorai összes energiafogyasztásunk alig 6,3%-át termelik.

Békamentés

Ahogy beköszönt a jó idő, megelevenednek a kétéltűek a pettyes gőtétől a zöld varangyig, az erdei békától a foltos szalamandráig. Magyarországon minden kétéltű védett – ennek ellenére tavasszal az állatok tetemeinek tucatjai borítják az utakat. Holott immár huszonöt éve, hogy az angol példát követve hazánkban is van békamentés. Magánszemélyek, civil szervezetek, iskolák és hivatásos természetvédők dolgoznak azért, hogy kevesebb állat pusztuljon el értelmetlenül az utakon. 

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Majdnem 25 évvel Csernobil után

Az atombomba óta tudjuk, hogy az atomenergia rendkívüli kockázatot rejt magában a jelenlegi, de az eljövendő generációk számára is.
Az ENSZ 2004-es jelentése szerint a csernobili baleset eredményeként

  • csaknem 8,4 millió ember volt kitéve sugárzásnak Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban
  • 150 000 km2-nyi terület szennyeződött el (Magyarország: 93 032 km2)

Citromízű banán

A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért? 

 A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az  egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán  gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen  volt.

Lépések a biokert felé

A gyümölcsfákból, zöldségfélékből, dísz- és gyógynövényekből kialakított biokert avatatlan szemlélőnek első ránézésre meglehetősen rendezetlennek tűnhet. Egy ilyen helyen egyetlen kultúrnövényt sem termelnek egyedül egy ágyásban, s nincsenek gondosan felgereblyézett talajfelületek. A vegyesen, gazdag változatossággal ültetett növények egészségesebben fejlődnek, mint monokultúrában, mivel szomszédokként – ható- és illatanyagaiknak köszönhetően – kölcsönösen védik egymást a különféle kártevőktől. A kertbe csalogatott madarak, sünök a biokertész lelkes segítőtársai, tavasztól őszig pusztítják a rovarokat.

A fák szerepe a környezetvédelemben

A fák sok szempontból értékes segítőtársaknak bizonyulnak szennyezett és zajos világunk megtisztításában. Különösen városokban és forgalmas utak mentén van kiemelkedő szerepük, hisz a terjeszkedő poliszok lakói egyre kevesebb tiszta levegőt lélegezhetnek be.

Fluor a fogkrémben

Bár a fogszuvasodás oka fél évszázada ismerten és bizonyítottan a finomított szénhidrátok, azaz a különféle iparilag előállított cukorféleségek fogyasztásában keresendő, ezt a fájdalmas tényt se mi cukorfogyasztók, se a fogorvos társadalom nem akarja tudomásul venni. Ennek következtében hol fogszuvasodást okozó baktériumokat talál a tudomány a szánkban, hol az ivóvíz vagy a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálja a bajt megelőzni, meglehetősen sikertelenül.

Tartalom átvétel