Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

A szakértők szerint Magyarország területének 80%-án az ivóvíz megfelelő minőségű. Csak a délkeleti országrész bizonyos területein nem felel meg a víz az előírásoknak. A budapesti csapvíz minősége az európai nagyvárosokkal összehasonlítva az élvonalban van. Egy UNESCO tanulmány szerint a vízminőség vonatkozásában a magyarországi ivóvíz 122 közül a 14.

A budapesti víz nagy része parti szűrésű víz, amely megfelelő tisztaságú és további szűrést, fertőtlenítést, tisztítást nem is igényel. Viszont ez a víz néha több kilométert utazik míg megérkezik úticéljához. A csapvíz minőségét ezért jelentősen befolyásolja a vezetékhálózat állapota. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, illetve a kialakuló pangóvíz (állóvíz) néha kellemetlen ízzel és szaggal is társulhat.

A régi vízvezetékek – nem csak a római kori vízvezetékek – ólomból készültek. Ma már egyre ritkábbak az ólomcsövek, többnyire műanyag csöveket használnak. Mindenesetre reggelente az első pár liter vizet, ami egész éjjel a csövekben állt, inkább zuhanyozásra vagy mosogatásra használjuk el.

Az ivóvíz fertőtlenítésére többnyire klórt használnak, illetve az utóbbi években néhány helyen UV fertőtlenítőket. A klór egészségügyi szempontból nem jelent veszélyt. A néha erős klór-íz ellen a víz kiengedésével, és a pohárba, kancsóba öntött víz „szellőztetésével" védekezhetünk, mivel a víz klórtartalma szabad levegőn pár perc alatt elillan.

 Az ivóvízben a megengedett szennyeződések mértékét az EU előírásai szabályozzák. A csapvíz a leggyakrabban ellenőrzött termékek közé tartozik. A vízművek évente több ezer mérést végez el: vizsgálják a nehézfém, nitrit, peszticid értékeket, és néhány ipari szennyeződést is. Természetesen teljesen lehetetlen valamennyi szennyeződésre megvizsgálni a vizet. Az ipar körülbelül százezer különböző vegyi anyagot állít elő, ezek az anyagok az állás közben bomlanak, azaz további vegyületek keletkeznek belőlük. 

A 2009 novemberében a Magyar Vízközmű Szövetség (MaVíz) Csapvíz konferenciáján elhangzott, hogy a hazai vezetékes vízben alig - legfeljebb csak nanogrammos nagyságban - mutatható ki gyógyszermaradvány. Ez azt jelenti, körülbelül 100 ezer liter vizet kéne meginnunk ahhoz, hogy egy antibébi tablettának megfelelő mennyiségű hormon jusson a szervezetünkbe.

A vízkeménység kapcsán felmerül, hogy a kemény víz vesekőképződést okozhat. A WHO szerint eddig nem mutattak ki összefüggést a vesekőképződés és a vízkeménység között, sőt az Egészségügyi Világszervezet semmilyen negatív egészségügyi hatást nem tulajdonít a kemény víznek.

A saját kút

Jó megoldás lehet, ha a kút vize megfelelő minőségű. Azonban a felszíni vizek gyakran annyira szennyezettek, hogy a saját kutunk vize néha rosszabb minőségű mint a csapvíz. A víz íze többnyire nem ad támpontot a víz tisztaságára vonatkozóan – a kútvíz gyakran nitrittel szennyezett, a nitritnek pedig nincs íze. És ugyanígy nincs íze többnyire se a permetezőszer-maradványoknak, se a többi szennyeződésnek.