Táplálkozásunkkal igen komolyan hozzájárulunk globális a klímaváltozáshoz. Konkrétan a klímaváltozást előidéző gázok 24 %-át a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás okozza, amely kétszerese annak a globális szennyezésnek, amelyet a közlekedés okoz.
A kérdés természetesen az, hogy mit tudunk mi magunk tenni a konyhánkban, az étkezésünkkel a klímaváltozás ellen?
A pálmaolajjal nap mint nap találkozunk. Többnyire nem is tudunk róla: olcsó alapanyagként, ma már a szupermarketekben található készítmények felében megtalálható, így a mélyhűtött a pizzákban, kekszekben, margarinban, fagyikban, csokikban, joghurtokban, chipsekben, a mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, szappanokban, gyertyákban.
A gondolat régóta izgat: hogyan lehet a karácsonyt, amely az utóbbi évtizedekben a fogyasztás szimbólumává vált, hulladékmentessé tenni? Kicsit utánaolvastam és utánagondoltam, és kiderült, hogy könnyebben mint gondolnánk...
A 15 éves Greta Thunbergről valószínűleg sokan hallottak már: Greta svéd iskoláslány, aki tavaly szeptemberben iskolai sztrájkba kezdett a svéd parlament előtt, mert az volt a véleménye, hogy a törvényhozók nem tesznek semmit, ami hatékony lenne a klímaváltozás ellen. Miért járjon iskolába és tanuljon egy olyan jövőért, amely talán nem is lesz?
Minden gyerek tudja: a saját kertünkben szedett paradicsomnál nincs ízletesebb, a frissen szedett gyümölcsnél nincs finomabb. Sok apró trükk van, ami megkönnyíti a kertészkedést, ezekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót.
Lassacskán itt az ősz. A vidéki esték jellegzetességei a füstölgő avarkupacok. Még akár hangulatosnak is tarthatnánk őket, ha nem fojtogatna kissé a füst, és nem derült volna ki az utóbbi évtizedekben néhány igencsak elgondolkodtató adat az avarégetésről.
A válasz természetesen mindig attól függ, hogy melyik paradicsomról van éppen szó: ha a kertünkben termett, tíz centimétert kell megtennie a szájunkig, ha Hollandiában 1400 km-t, ha pedig mondjuk Izraelben, akkor 3000 km-t.
A téli napforduló a legtöbb kultúrában az év legjelentősebb ünnepe. A nappalok ekkor kezdenek hosszabbá válni, kifelé indulunk a sötétből és hidegből, egyszóval van ok az ünneplésre.
A fénynek meghatározó szerepe van hangulatunkra, közérzetünkre, életműködéseinkre. Ha kisüt a nap, felderül a kedvünk, úgy érezzük, megtelünk életenergiával. Ha viszont ősszel és télen sötétben kell felkelnünk, gyakran kimászni sincs kedvünk az ágyból. A napfény hatással van vitamintermelésünkre és hormonháztartásunkra is.
A biogyapjú abban különbözik a konvencionális gyapjútól, hogy a bio ellenőrzőszervezetek előírásai szabályozzák az állatok tartásának módját, legelőjüket, takarmányukat.
Szlovénia természeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas a juhtartásra, az állatokat hagyományosan, hegyi legelőkön tartják.Ezek a magasan fekvő legelők semmilyen más mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmasak, ezért ökológiai szempontból is ez a legmegfelelőbb hasznosításuk.
A pálmaolajjal nap mint nap találkozunk. Többnyire nem is tudunk róla: olcsó alapanyagként, ma már a szupermarketekben található készítmények felében megtalálható, így a mélyhűtött a pizzákban, kekszekben, margarinban, fagyikban, csokikban, joghurtokban, chipsekben, a mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, szappanokban, gyertyákban.
A gondolat régóta izgat: hogyan lehet a karácsonyt, amely az utóbbi évtizedekben a fogyasztás szimbólumává vált, hulladékmentessé tenni? Kicsit utánaolvastam és utánagondoltam, és kiderült, hogy könnyebben mint gondolnánk...
A 15 éves Greta Thunbergről valószínűleg sokan hallottak már: Greta svéd iskoláslány, aki tavaly szeptemberben iskolai sztrájkba kezdett a svéd parlament előtt, mert az volt a véleménye, hogy a törvényhozók nem tesznek semmit, ami hatékony lenne a klímaváltozás ellen. Miért járjon iskolába és tanuljon egy olyan jövőért, amely talán nem is lesz?
Lassacskán itt az ősz. A vidéki esték jellegzetességei a füstölgő avarkupacok. Még akár hangulatosnak is tarthatnánk őket, ha nem fojtogatna kissé a füst, és nem derült volna ki az utóbbi évtizedekben néhány igencsak elgondolkodtató adat az avarégetésről.
A válasz természetesen mindig attól függ, hogy melyik paradicsomról van éppen szó: ha a kertünkben termett, tíz centimétert kell megtennie a szájunkig, ha Hollandiában 1400 km-t, ha pedig mondjuk Izraelben, akkor 3000 km-t.
A biogyapjú abban különbözik a konvencionális gyapjútól, hogy a bio ellenőrzőszervezetek előírásai szabályozzák az állatok tartásának módját, legelőjüket, takarmányukat. 