Pálmaolaj helyett kókuszzsír?
A pálmaolajjal nap mint nap találkozunk. Többnyire nem is tudunk róla: olcsó alapanyagként, ma már a szupermarketekben található készítmények felében megtalálható, így a mélyhűtött a pizzákban, kekszekben, margarinban, fagyikban, csokikban, joghurtokban, chipsekben, a mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, szappanokban, gyertyákban. Az EU-ban ugyanakkor a pálmaolaj 65%-át, mint megújuló energiaforrást biodízelként forgalmazzák, valamint elektromos áram nyerésére, és fűtésre használják fel.
Az esőerdőtől az olajpálma-monokultúráig
A 30 m magasságig is megnövő olajpálma (Elaeis guineensis) eredetileg az afrikai esőerdőből származik. Az olajpálmák ma, az egyenlítő mentén, mintegy 27 millió
hektár ipari-ültetvényen nőnek, amely egy Új-Zéland nagyságú területnek felel meg. Növekedésükhöz trópusi klímára van szükség: állandó melegre, erőteljes napsütésre és a levegő magas nedvességtartalmára. Az ültetvények számára ezért az eredeti vegetációt teljesen kivágják. A kártevők és a „gaz“ ellen a monokultúrákat óriási mennyiségű nővényvédőszerrel „védik“. A pálmaolajat a gyümölcsökből olajmalmokban magas hőmérsékleten és nyomáson oldják ki. A narancsszínű gyümölcsökből a pálmaolajat, a magból a pálmamagolajat nyerik.
A pálmaolajért kivágják az esőerdőket
Indonézia és Malajzia adja a világ pálmaolaj-termelésének túlnyomó többségét, azonban Afrikában és Dél-Amerikában is nagy területeken termesztenek olajpálmákat. A trópusi fa és pálmaolajipar egymással szorosan összefonódott. Az olajpálma-ültetvények telepítésekor az őserdők maradék vegetációját egyszerűen felégetik.
A pálmaolajültetvények a biodiverzitás ellenségei
Az esőerdők irtása és ipari monokultúrákká történő átváltoztatása a Föld élővilágának fajtákban leggazdagabb élettereit semmisíti meg. A tudósok becslése szerint a trópusi erdők irtása következtében évente több mint 50 000 állat- és növényfaj hal ki. A legveszélyeztetettebb fajok közé tartoznak az orangutánok, a szumátrai tigris és az elefántok. Az esőerdők irtása által az ott élő emberek is elveszítik az életterüket. Az őslakosokat elüldözik a földjeikről, a talajt, a folyókat és a tavakat növényvédő szerekkel és szeméttel mérgezik meg.
A pálmaolaj és a klíma
A pálmaolajtermelés elősegíti a globális felmelegedést. Az esőerdők irtása és a tőzegmocsarak lecsapolása gigantikus mennyiségű szén szabaddá válását eredményezi. Az esőerdő-irtás eredményeképpen Indonézia a világ harmadik legnagyobb klímagyilkosa (Kína és az USA után).
Kókuszzsír, az új alternatíva?
A kókuszzsírt vagy kókuszolajat sokan a pálmaolaj alternatívájának tekintik, ezért hatalmasra nőtt iránta a kereslet az utóbbi években. A kókuszdióból kipréselt olaj szobahőmérsékleten ugyanúgy szilárd, mint a pálmaolaj, ezért felhasználási területe megegyezik a pálmaolajjal. A kókuszpálmákból hektáronként 0.7 tonna olaj nyerhető, míg az olajpálmákból körülbelül 3.0 tonna olaj.
A kókuszpálmák az olajpálmákhoz hasonló körülmények között nőnek, termesztésükhöz trópusi klímára, magas pártartalomra és sok esőre van szükség. Ilyen körülményeket a trópusi esőerdők tudnak csak biztosítani, ezért a kókuszpálma-ültetvények Indonéziában, Sri Lankán, Tanzániában, Brazíliában és Pápua Új-Guineában találhatók.
A kókuszpálmákat mindeddig többnyire kis gazdaságokban termesztették, amely az olajpálmák monokultúrájával szemben jobb imázst kölcsönzött nekik. Ennek ellenére a kókuszzsírt nem tekinthetjük a pálmaolaj jó alternatívájának, mert ahhoz, hogy olcsó olajként szerepelhessen a világpiacon, a kókuszpálmákat ugyanolyan monokultúrákban kell termeszteni mint az olajpálmákat. Ez ugyanazt a környezeti terhelés jelenti, az esőerdők irtását, a biodiverzitás csökkenését, és az ott élő embereket ugyanúgy kizsákmányolják mint az olajpálma ültetvényeken.
Biokókuszzsír
Az olajpálmákat és a kókuszpálmákat egyaránt lehet biogazdálkodásban is termeszteni.
A biogazdálkodásban a kókuszpálmákat vegyes kultúrákba ültetik, ahol ananász, banán, fekete bors és kávécserjék társaságában nőnek. Van, ahol a magasra növő kókuszpálmák alatti területet legelőként hasznosítják.
Biokókuszzsírból két félét kapni a kereskedelemben: finomítottan és hidegen préseltet. A címkéről egyértelműen kiderül, hogy melyiket tartjuk a kezünkben.
Biopálmaolaj
Ahhoz, hogy biopálmaolaj megkaphassa a biominősítést, termesztésének az EU bioszabályozásának kell megfelelni. A szabályozás szerint csak olyan helyekre lehet az olajpálmafákat ültetni, amely korábban is mezőgazdasági területként volt hasznosítva, ezért az ültetvényekhez nem irtottak esőerdőt. Ez a feltétel azonban nem minden esetben bizonyítható, hogy teljesült. A bioolajpálmákat elsősorban Dél-Amerikában termesztik, Kolumbiában és Brazíliában.
Amit tehetünk
☼ A késztermékek helyett vásároljunk alapanyagokat, amelyek biztosan nem tartalmaznak sem kókuszzsírt sem pálmaolajat.
☼ Ha készterméket vásárolunk olvassuk el mindig a termékek összetevőit, és hagyjuk a polcon a pálmaolaj és kókuszzsír tartalmúakat.
☼ A biotermékeknél ellenőrizzük a címkén, hogy tartalmaznak-e pálmaolajat vagy kókuszzsírt, és hogy ezek szintén biogazdálkodásból származnak-e.
☼ Az otthoni ételkészítésnél használjuk a hazai, illetve európai olajféléket mint a napraforgóolajat, tökmagolajat, repceolajat, olívaolajat, lehetőleg hidegen sajtoltakat.
☼ Kozmetikumok és tisztítószerek vásárlásánál járjunk el hasonlóképpen: csak olyan terméket vegyünk, amelynél biztosak vagyunk abban, hogy nem tartalmazza egyik olajat sem, kivéve, ha biogazdálkodásból származik.
☼ A biodízel használata helyett inkább üljünk fel a biciklinkre.
Forrás: www.regenwald.org
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges