A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már szedhetjük is az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem.
A rebarbara számomra egészen húszas éveim végéig egy teljességgel ismeretlen növény volt. Dániában, amikor egy kerámiaműhelyben dolgoztam egy ici-pici faluban a Seeland nevet viselő sziget közepén, a szomszédos gazdaság istállói mellett hatalmas növények nőttek. A párom, aki ismerte Németországból, meg is jegyezte, hogy milyen szép nagyok.
Mikor Németországban laktunk azután tavasszal rendszeresen sütött Rhabarber Streuselt, ami kb. annyit jelent: rebarbarás szórt (süti, de ezt nem mondták hozzá). Mit ne mondjak, igen megkedveltem.
Az osztrák biogazdálkodás évek óta, jobban mondva évtizedek óta irigységem tárgya – odaát ugyanis nem csak a szél fúj jobban (amit a rengeteg szélmalom bizonyít), a biogazdálkodás mértéke is bőven meghaladja azt, amiről álmodni merünk. Ausztriának csaknem 20%-a, Burgenlandnak pedig 26%-a biotermőterület – ami teljes Ausztriában 22 ezer, míg Burgenlandban 950 biogazdaságot jelent. A burgenlandi biogazdaságok legnagyobb része 0.3–1 ha-os, az össz-biotermőterület 46 ezer ha. Az osztrák környezetvédelmi program kiemelten támogatja a biogazdálkodást: a biogazdaságok hektáronként támogatottsága ötszöröse a konvencionális gazdaságok támogatottságának. További támogatást élvez a talajvíz védelme, valamint 3 évente kötelező a továbbképzés.
Nyáron kifejezett élvezet végigsétálni bármelyik piacon, hát még az Ökopiacon. Árubőség, illatok, forgatag, egyszóval élet. Ami minket különösen érdekelt, az az áruválaszték és az árak.
Az áruválaszték
meglepően jó: rengeteg friss, idényjellegű termék, zöldségek és gyümölcsök, gazdag tej- és tejtermék-választék, sok hús- és hentesáru, méz és bor, sok, főleg csomagolt, száraz áru, néhány helyen déligyümölcs.
Hatalmas, csaknem kukorica méretű pórék, dinnyeföldek sötétzöld, igazi magyar dinnyékkel, tökföldek narancssárga hokkaidótökökkel. Padlizsán, kukorica, zeller, répa. A paradicsomokat itt nem kötözik: fekszenek a földön a többnyire elszáradt növények, és virít rajtuk a szép piros paradicsom. A paprikák viszont kis bokrokban nőnek meglepően bőséges terméssel.
A BioFach – ha valaki még nem hallott volna róla – a legnagyobb bioszakvásár a világon. Minden év februárjában, Nürnbergben találkozik itt minden, ami bio. Több mint 2000 kiállító és több mint 30 000 látogató – 85 különböző országból.
A Biofach a világ legnagyobb bio-szakvására. Minden év februárjában Nürnbergben kerül megrendezésre – az idén huszonkettedszerre. Üdítő és lelkesítő látni, hogyan változik és fejlődik a biomozgalom, de egyúttal kicsit lehangoló is, mivel az irányok néhol megváltoztak. Világviszonylatban egyre nő a bio-termőterület, és a bioélelmiszerek – legalábbis Nyugat-Európában – mindenütt könnyen és elérhető áron szerezhetők be. Ugyanakkor egyre nő a feldolgozottság foka, biokóla, bioüdítők, mélyhűtött pizza és porlevesek – szinte minden kapható bioalapanyagokból.
A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.
Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.
A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért?
A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen volt.
A gyümölcsfákból, zöldségfélékből, dísz- és gyógynövényekből kialakított biokert avatatlan szemlélőnek első ránézésre meglehetősen rendezetlennek tűnhet. Egy ilyen helyen egyetlen kultúrnövényt sem termelnek egyedül egy ágyásban, s nincsenek gondosan felgereblyézett talajfelületek. A vegyesen, gazdag változatossággal ültetett növények egészségesebben fejlődnek, mint monokultúrában, mivel szomszédokként – ható- és illatanyagaiknak köszönhetően – kölcsönösen védik egymást a különféle kártevőktől. A kertbe csalogatott madarak, sünök a biokertész lelkes segítőtársai, tavasztól őszig pusztítják a rovarokat.
A rebarbara egyike az első tavaszi növényeknek ami kibújik a földből. Hatalmas levelei gyorsan nőnek, és április közepén–végén már szedhetjük is az első leveleket. Csak a levélnyele fogyasztható, nyersen azonban az sem.
Az osztrák biogazdálkodás évek óta, jobban mondva évtizedek óta irigységem tárgya – odaát ugyanis nem csak a szél fúj jobban (amit a rengeteg szélmalom bizonyít), a biogazdálkodás mértéke is bőven meghaladja azt, amiről álmodni merünk. Ausztriának csaknem 20%-a, Burgenlandnak pedig 26%-a biotermőterület – ami teljes Ausztriában 22 ezer, míg Burgenlandban 950 biogazdaságot jelent. A burgenlandi biogazdaságok legnagyobb része 0.3–1 ha-os, az össz-biotermőterület 46 ezer ha.
Nyáron kifejezett élvezet végigsétálni bármelyik piacon, hát még az Ökopiacon. Árubőség, illatok, forgatag, egyszóval élet. Ami minket különösen érdekelt, az az áruválaszték és az árak.
Hatalmas, csaknem kukorica méretű pórék, dinnyeföldek sötétzöld, igazi magyar dinnyékkel, tökföldek narancssárga hokkaidótökökkel. Padlizsán, kukorica, zeller, répa. A paradicsomokat itt nem kötözik: fekszenek a földön a többnyire elszáradt növények, és virít rajtuk a szép piros paradicsom. A paprikák viszont kis bokrokban nőnek meglepően bőséges terméssel.
A BioFach – ha valaki még nem hallott volna róla – a legnagyobb bioszakvásár a világon. Minden év februárjában, Nürnbergben találkozik itt minden, ami bio. Több mint 2000 kiállító és több mint 30 000 látogató – 85 különböző országból.
A Biofach a világ legnagyobb bio-szakvására. Minden év februárjában Nürnbergben kerül megrendezésre – az idén huszonkettedszerre. Üdítő és lelkesítő látni, hogyan változik és fejlődik a biomozgalom, de egyúttal kicsit lehangoló is, mivel az irányok néhol megváltoztak. Világviszonylatban egyre nő a bio-termőterület, és a bioélelmiszerek – legalábbis Nyugat-Európában – mindenütt könnyen és elérhető áron szerezhetők be. Ugyanakkor egyre nő a feldolgozottság foka, biokóla, bioüdítők, mélyhűtött pizza és porlevesek – szinte minden kapható bioalapanyagokból.
A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.
