Irány a kert!

Minden gyerek tudja: a saját kertünkben szedett paradicsomnál nincs ízletesebb, a frissen szedett gyümölcsnél nincs finomabb. Sok apró trükk van, ami megkönnyíti a kertészkedést, ezekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót.

Büdöske

A biokert legfontosabb védőnövénye a büdöske: gyökérváladéka fonalféreg riasztó, föld feletti virágos része a levéltetveket és más káros rovarokat riasztja el. Vonzza a zengő- és lebegőlegyeket, melyek levéltetű fogyasztók. Ha fólia alá ültetjük a meztelencsigákat is kiűzi.

A kertben az ágyások végébe tudjuk ültetni, különösen a burgonya, sárgarépa, paprika, paradicsom, káposztafélék mellé.

Körömvirág, sarkantyúka, bazsalikom

A kert kártevői ellen számos természetes riasztó létezik. Ezeket a növényeink közé tudjuk ültetni, amitől vidám összevisszaságnak tűnhet a biokert, holott mindennek megvan a funkciója: a körömvirág a büdöskéhez hasonlóan a fonalférgeket tartja távol. A fokhagyma a levéltetvek és a lisztharmat ellen nyújt védelmet. A menta a káposztalepke és a földi bolha, a sarkantyúka a levéltetvek, a bazsalikom a legyek, a hagyma a csigák és a répalégy ellen véd.

Csávázás házilag

A csávázás célja a vetőmag ellenállóbbá tétele. A vásárolt vetőmagok zacskóján gyakran olvasható a felirat: csávázószerrel kezelt. Ha kinyitjuk a zacskót ezt rögtön észre is vesszük, ugyanis a csávázószerektől rózsaszín a bab vagy a borsó magja.

A csávázószerek többnyire olyan szintetikus gombaölő vagy rovarölő szerek, amelyeket a növények az ültetés után hónapokig kiválasztanak. Ezáltal hozzájárulnak a méhek pusztulásához, mivel a nektár gyűjtésekor bejutnak a méhek szervezetébe is.

Otthoni csávázásra több módszer is létezik.

Csávázás kamillateával: Egy liter vízben 3 dkg kamillavirágot 1-2 percig főzzük, majd kihűlés után szűrjük. Fél–egy órára beáztatjuk a magokat. Tiszta, száraz, pamut- vagy vászonruhára szedjük ki, hogy leszikkadjanak és utána vethetők.

A tökféléket mint az uborka, tök, dinnye, tejbe lehet áztatni, a babféléket pedig tejsavóba. 

Vetésforgó

A veteményeskertben is fontos a vetésforgó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne ültessük ugyanazokat a növényeket az egymást követő években ugyanarra a helyre, és figyeljünk arra, hogy a pillangósok, amelyek a talaj nitrogénutánpótlását biztosítják, legalább három évente szerepeljenek a vetésforgónkban.

Az uborka

Az uborka szereti a párás levegőt. Az uborka alatt a talajt nedvesítve növelni tudjuk a páratartalmat. Ha a szél felőli oldalra kukoricát ültetünk ami megfogja a szelet, tovább tudjuk növeli a páratartalmat.

Az uborka sárgafoltossága ellen a zsálya-borsikafű főzettel való permetezéssel jók a tapasztalatok. Megelőzésképpen érdemes ezzel a lével hetente permetezni. Ötliteres fazékba orvosi zsályából és borsikafűből annyit tegyünk, hogy félig legyen a fazék. Felöntjük vízzel, és pár percig forraljuk. Egy napot állni hagyjuk, másnap kétszeresére hígítjuk, és lepermetezzük az uborkát. A cukkinit is bepermetezhetjük így.

A paradicsom

Esős nyarakon a paradicsom megóvása nagy kihívást jelent. A paradicsomnál nagyon fontos a vetésforgó a betegségek miatt: három évente ültessük csak ugyanarra a helyre a paradicsomokat.

Az uborka és a paradicsom gátolja egymás beporzását, ezért ne ültessük egymás mellé őket.

Permetezéshez tejet használhatunk, méghozzá 1 egység tej és hat egység víz arányban. Ezt a keveréket azután körülbelül 10 naponta a paradicsomra permetezzük. Már a palántákat is permetezhetjük két hetes koruktól.

A paradicsomon kívül más növényeknek is jót tesz a tej: az egres, a paprika, tökfélék, bazsalikom is kaphat a tejfürdőből.

Levéltetvek ellen

A levéltetvek ellen a rebarbara levelének ázalékát tudjuk használni. A rebarbara olyan anyagokat tartalmaz, amit a levéltetvek nem viselnek el: oxálsavat, cseranyagokat és antrakinont. Fontos, hogy elég nagy koncentrációban legyenek jelen a levünkben, ezért a következőkre kell figyelnünk: csak a leveleket használjuk mert a levélnyél kevesebbet tartalmaz. Nyáron, száraz, napos napok után nő meg a hatóanyagok mennyisége a levelekben, ezért ekkor érdemes szedni őket. A zöld levélnyelű növények több hatóanyagot tartalmaznak mint a pirosak.

Fél kiló levelet aprítsunk fel, és öntsük le 3 liter esővízzel. Hagyjuk 24 órán át ázni, majd szűrjük le, és hígítatlanul permetezzük le a tetves hajtásvégeket.

Talajjavítás

Végül, talán a legfontosabb: a talajjavítás. A megfelelő tápanyagmennyiség biztosítja az egészséges, szép termést. Használhatunk komposztot, ásványi talajjavítókat, csalánlevet, és természetesen trágyát is. A csalánléről és a komposztkészítésről már írtam a megelőző számokban. Ásványi talajjavító például az alginit vagy a zeolit. Szerves trágyával kapcsolatban annyit érdemes átgondolnunk, hogy amit az állat megeszik, az fog megjelenni a trágyában is.

Talajtakarás

A lenyírt füvet talajtakaráshoz tudjuk használni. A talajtakarás vagy mulcsozás lényege, hogy a földet befedjük, így lassabban szárad ki, csökken a gyomosodás, és tápanyagot juttatunk a talajba. Fontos, hogy a fűnyesedék fű- és gyommagmentes legyen. A veteményen kívül a bokraink alá is szórhatjuk. A málna különösen hálás érte, mivel védi sekélyen futó gyökereit a kiszáradástól, felmelegedéstől. Mulcsozásra nem csak füvet lehet használni hanem például szalmát is, de a fű az, ami többnyire egész nyáron kéznél van.

Jó kertészkedést!

Forrás: www.biokultura.org, www.biokontroll.hu