A klímabarát konyha

Táplálkozásunkkal igen komolyan hozzájárulunk globális a klímaváltozáshoz. Konkrétan a klímaváltozást előidéző gázok 24 %-át a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás okozza, amely kétszerese annak a globális szennyezésnek, amelyet a közlekedés okoz.

A kérdés természetesen az, hogy mit tudunk mi magunk tenni a konyhánkban, az étkezésünkkel a klímaváltozás ellen?

1. Honnan jönnek az élelmiszereink?

Ma egy átlagos élelmiszer több ezer km-t utazik, mielőtt a tányérunkon kiköt. Német újságírók kiszámolták, hogy ha egy bevásárlókocsiba beleteszünk mindent, amit egy család egy hét alatt elfogyaszt, 45 461 km-nyi utazás jön össze, az élelmiszerek által megtett útból. A Föld átmérje ugyanakkor 12 742 km.

A környezetvédők azokat a termékeket tartják klímabarátnak, amelyek nem utaznak többet, mint 50 km. Ezt a szabályt gyakran nagyon nehéz betartani, de ha oda tudunk figyelni arra, hogy a legtöbb vagy leggyakrabban fogyasztott élelmiszereink legalábbis az országhatáron belülről származzanak, már nagy lépést tettünk a klímabarát konyha felé. 

2. Mekkora élelmiszereink ökológiai lábnyoma?

2019-ben Magyarországon egy fő ökológiai lábnyoma 3.7 hektár volt, miközben a világátlag 2.2 ha, de minden emberre csak 1.8 ha jut. Azaz egyértelműen mi itt, Magyarországon kétszer annyi energiát, vizet, és más erőforrást használunk el, mint amennyit a Föld elbír.

Élelmiszereinknek ökológia lábnyoma azt fejezi ki, hogy előállításuk és feldolgozásuk mennyi CO2 kibocsátással járt.

Az állattartás például jóval nagyobb CO2 kibocsátással jár mint a növénytermesztés – az állattartás felelős világviszonylatban a teljes CO2 kibocsátás 14%-ért.

A szarvasmarhákat tartják a legnagyobb ökológiai lábnyommal élő állatoknak: ökológiai lábnyomuk 72 szerese a szabadföldi zöldségek és gyümölcsök ökológiai lábnyomának. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy marhahúst tartalmazó hamburger elhagyásával annyi üvegházgáz-kibocsátást takaríthatunk meg, mintha 200 kilométerrel kevesebbet autóznánk. Ha pedig egy négyszemélyes család hetente egy hús- és sajtmentes napot tart, az annyi CO2 megtakarítással jár, mintha négy hétig nem használna autót.

 A legkisebb ökológiai lábnyoma a szabadföldi zöldségeknek, gyümölcsöknek és gabonáknak van. A hangsúly a szabadföldi termékeken van, mert az üvegházban termesztett zöldségeknek ötször akkora az ökológiai lábnyoma, mint a szabadföldieknek. 

Élelmiszerink ökológiai lábnyomáról már írtam egy részletesebb cikket, amit itt olvashattok. 

Ha összehasonlítjuk a különböző étrendek ökológiai lábnyomát, a vegán étrend, amely nem tartalmaz állati eredetű élelmiszereket, lesz a legkörnyezetkímélőbb. Ezt követi a vegetáriánus étrend, majd a mediterrán étrend, amely eredetileg Krétáról származik.

Alapja a sok zöldség, gyümölcs és teljes őrlésű gabona, hidegen sajtolt olíva olaj, valamennyi hal, kevés baromfi, tej és tejtermék, és nagyon kevés vörös hús és édesség. Ezt az étrendet tartja ma a tudomány az egyik legegészségesebbnek. Azaz nem csak a természetnek teszünk jót, ha ezt azt étrendet választjuk, hanem magunknak is.

3. Tartalmaznak-e az élelmiszerek pálmaolajat vagy kókuszzsírt?

Mivel a szupermarketekben található termékek fele tartalmazza ezeket az alapanyagokat, érdemes minden vásárlásnál elolvasni az élelmiszerek, kozmetikumok, és tisztítószerek összetevőit. A pálmaolaj és kókuszzsír kérdéséről itt írtam részletesen. 

4. Biogazdálkodásból vagy konvencionális gazdálkodásból származnak-e az élelmiszereink?

Mivel a biogazdálkodásnak alacsonyabb az energiafelhasználása, és nem alkalmaz szintetikus növényvédőszereket, a biogazdálkodás a legkörnyezetbarátabb gazdálkodási forma.

5. Mibe van csomagolva az élelmiszerünk?

A környezet szempontjából természetesen az lenne a legjobb, ha csomagolóanyag nélkül vásárolnánk. Ha zöldséget vagy gyümölcsöt veszünk, akkor ez minden nehézség nélkül megvalósítható. Ha azonban más termékeknél ez nem megoldható, akkor az fontos, hogy milyen csomagolóanyagot választunk. A papír könnyen lebomlik, és könnyen újra lehet hasznosítani. Az üveget úgyszintén könnyű újrahasznosítani, a műanyagot és a tetrapackot azonban nehéz.

6. A főzés

A főzés, illetve feldolgozás módja szintén befolyásolja az ételek ökológiai lábnyomát.

Ha beáztatjuk a rizst, babot és a többi hüvelyest, lerövidítjük a főzési időt.

Ha lefedjük a fazekunkat főzés közben, csak feleannyi energiát használunk el, mintha ezt nem tennénk.

Ha takarékra tesszük az ételt miután elkezdett forrni, plusz egy jó pont.

Ha nem főzzük teljesen szét mondjuk a tésztát, hanem al dente-re hagyjuk, mint az olaszok, úgyszintén kevesebb energia fogy.

És ha egyáltalán nem főzünk, hanem nyersen esszük meg, salátaként a zöldségeinket, akkor nem csak az ökológiai lábnyomunk csökken, de az egészségünknek is jót teszünk.

7. Étel a szemétben

Az ENSZ jelentése szerint világviszonylatban évente 1.3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki. Azaz a megtermelt élelmiszereink egyharmada köt ki a szemétben. Ez az üvegházhatású gázok 10%-ért felelős, miközben a Föld lakosságának 10.5%-nak nem jut elegendő ennivaló.

A magánháztatásokból származik az eldobott élelmiszerek 40%-a. Mi magyarok ugyanannyi élelmiszert dobunk ki a szemétbe mint a németek, az angolok vagy a franciák. A termelők és feldolgozók 39%-kal a vendéglátóipar 14%-kal, és a kiskereskedők 5%-kal részesülnek az ételeink kidobásából. Afrikában vagy Ázsia déli részein, ahol az élelmiszerek nem állnak ilyen bőségben rendelkezésre, ugyanakkor nincs kidobott élelmiszer. 

Tehát a döntés a kezünkben van. Mit veszünk meg, milyen formában, honnan származik amit megveszünk és ezt hogyan készítjük el, együtt fogja befolyásolni az ökológiai lábnyomukat.  

A témáról néhány hónappal ezelőtt előadást tartottam egy középiskolában 200 gimnazistának. Erre a jövőben is szívesen vállalkozom, hívjatok és megyek a gyerekeknek előadást vagy foglalkozást tartani a klímabarát konyháról, és a táplálkozásunk egyéb kérdéses részeiről.