Szénanátha és társai

A szénanátha az allergiás megbetegedések közé tartozik csakúgy mint az ekcéma, és bizonyos esetekben pikkelysömör és az asztma is. A különböző allergia tesztek több tucat anyagot vizsgálnak az allergiák kiváltó okaként, amelyek közül a virágpollen, a házipor és az állatszőr szerepelnek az első helyeken. Ezekkel az anyagokkal azonban az ember évezredeken keresztül békességben élt együtt anélkül, hogy az ismert allergiás tünetek megzavarták volna közérzetét. Az allergiákhoz hasonlóan, az egyéb betegségek száma is sokszorosára nőtt az utóbbi száz évben, amely betegségek kialakulásáért civilizációnk felelős.

Mai táplálkozásunk alapvetően különbözik elődeinkétől, hiszen az élelmiszerek finomítása, az élelmiszergyárak termékei az utóbbi 150 év találmányai. A búzából csak a keményítőt fogyasztjuk el, a cukorrépából csak a cukrot, az olajos magvakból csak az olajat. Ez a táplálkozás többek között a fehérje anyagcsere zavarához vezet, amely az allergiák kialakulásának kiváltója, hiszen az allergén-antitest reakció is a fehérje anyagcsere része.

Ez a nem megfelelően működő fehérje anyagcsere az állati fehérjét mint testidegen fehérjét fogja fel. Az állati fehérjét az egészséges szervezet minden további nélkül fel tudja dolgozni, a beteg, legyengült szervezet azonban nem. Az állati fehérje ugyanakkor érzékennyé teszi a szervezetet egyéb anyagok iránt is, és ekkor következik be az, hogy az eddig semmiféle tünetet nem okozó virágpor hirtelen allergiás reakciót vált ki. Ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg, az évek előrehaladtával a szervezet egyre több anyagra fog allergiás tünettel reagálni. Ha a kiváltó okokat megszüntetjük, a szénanátha és az egyéb allergiák, mint az ekcéma, a neurodermitis és bizonyos asztma típusok is, tünetmentessé válnak.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mekkora szerepe van az allergiák kialakulásában a környezetszennyezésnek, a lakásainkba beépített mérgeknek. A táplálkozás, a környezeti mérgek és a mindennapi stressz a szervezet erőit komolyan terhelik.  amely a leírt fehérje anyagcsere zavarhoz vezethet.

Ami segít: bioélelmiszerek fogyasztása, lakóhelyiségeink építészet biológiai átalakítása és a teljesértékű táplálkozás, amelyben a finomított lisztből készült kenyeret lecseréljük a teljes őrlésű lisztből készült kenyérrel, a kristály cukrot és az egyéb iparilag előállított cukorféleségeket mézzel, az étolajat és a margarint vajjal. A táplálék legalább egyharmadának nyers ételekből kell állnia.
Végezetül az állati fehérjét ki kell hagynunk a táplálkunkból. Ami húson kívül a sajtot, tejet, tojást és túrót is jelenti. A tej zsiradéka azonban, a tejföl, tejszín és a vaj továbbra is fogyasztható, ezek fehérje tartalma ugyanis rendkívül alacsony, így a legtöbb esetben semmiféle panaszt nem okoznak.

Ne próbáljük meg a húst szójával helyettesíteni. A szója nagyon magas fehérjetartalma miatt ugyan olyan tüneteket okozhat mint az állati eredetű fehérje. 
A teljesértékű táplálkozás egy életen át betartandó táplálkozás forma, mivel csak ez biztosítja a szervezet számára azokat a tápanyagokat, amelyek az anyagcsere kifogástalan működéséhez szükségesek. Az állati fehérje tartalmú élelmiszerek ezzel ellentétben egy idő után bizonyos esetekben ismét fogyaszthatók. Az allergia fennállásának hosszúsága és az egyéni érzékenységtől függően lehetséges 1-2 éves szünet után bizonyos állati fehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása. Így például egyes esetekben a húst, más esetekben a sajtot panaszmentesen lehet fogyasztani, rendkívüli érzékenység esetén azonban egy kanál tej is heves reakciót válthat ki. A fent leírt kezelési mód több évtizedes múltra tekint vissza, amelyet betegek tízezrei alkalmaznak a világ számos országában nagy sikerrel.