Bankokról, röviden

A szöveg a 2006-os Ökonaptárban jelent meg, a szerző Győrffy Ágnes

A Magyarországon működő bankok a rendszerváltás óta szinte kivétel nélkül évről évre növekvő profitra tesznek szert. Az elmúlt hat–nyolc évben ez még erőteljesebbé vált.

A bankok betéti és hitelkamatai között jelentős, általában 15%-os vagy ennél magasabb a különbség. A kis- és középvállalatok a nagy cégeknél aránytalanul nehezebben jutnak hitelhez, és ha igen, általában magasabb kamattal.A lakáshitelekkel foglalkozó bankok nyereségességét jelentős részben az állami kamattámogatás okozza – tehát az államháztartás finanszírozza a bankokat a befizetett adókból.

Azt hihetnénk (és tarthatnánk igazságosnak), hogy a betétek után járó kamat, és a hitelek után fizetett kamat még ha nem egyezik is meg minden család esetében egymással, nem jelent tartós különbséget. A jelenlegi hitelezési és kamatmeghatározási gyakorlat ezzel szemben azt jelenti, hogy a lakosságnak az alacsonyabb jövedelmű körülbelül 80%-a több kamatot fizet, mint amennyit kap, és csak a legmagasabb jövedelmű 10% kap több kamatot, mint amennyit fizetett – értelemszerűen ők viszont SOKKAL többet. Ez a rendszer a tőkekoncentrációt segíti tehát.

Tudjuk-e vajon, hogy a bankban elhelyezett pénzünk hová kerül hitelként? Iskolaépítést finanszíroz majd, vagy fegyvervásárlást? Tudjuk-e, hogy a bank magas nyereségéből fizetett osztalékból a bankvezető teljes joggal vesz lőszergyárat? És akarjuk-e?

Etikus bankok

Nem csak a mi ismereteink szerinti hagyományos bankok léteznek a világon. Az elmúlt ötven évben megjelent két olyan csoportja a bankoknak, amelyek a gazdasági érdekek mellett szociális, etikai érdekeket is szem előtt tartanak tevékenységük során.

Az ún. etikus bankok legfontosabb jellemzője, hogy figyelemmel kísérik a hitelkihelyezést. A betétet elhelyezők megnevezhetnek akár konkrét hitelfelvevőt, akár tevékenységi területet, ahová a bank közvetítheti betétjüket. A bankok kamatmarzsa is a szokásos alatt van, ezt természetesen a részvényesek is tudomásul veszik. Jellemzően kiemelten kezelik a kis- és mikróhiteleket (ne felejtsük el megemlíteni, hogy az ENSZ a mikróhitelek évévé nyilvánította 2005-öt!), ilyen módon lehetővé teszik az igen alacsony jövedelműek számára is a hitelfelvételt, amihez szoros együttműködés, szakmai tanácsadás is társul.

Alternatív hitel

Az alternatív bankok másik típusa a kamatmentes kölcsönt nyújtó bank. A kamatmentes hitel ötletét két bank valósítja meg Dániában és Svédországban, amelyek a JAK Bank névre hallgatnak. A JAK a munka, tőke és föld szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó, megjelenítve azt a gondolatot, hogy ez a három gazdasági alapegység, vagy a tudományos megfogalmazás szerint termelési tényező az, aminek nem jó áruként szerepelni a gazdaságban.

A kamatmentes kölcsön természetesen nem jelenti azt, hogy a hitelt felvevő egy petákkal sem fizet többet vissza, mint amekkora összeget kölcsönkapott. A banki költségeket meg kell fizetnie, ez azonban átlagosan nem magasabb 2,5–4%-nál. A betéteket elhelyezők álláspontja talán még jobban érdekli az olvasókat: ki az, aki ingyen helyezi el pénzét egy bankban? Nos, mindazok, akik úgy gondolják, hogy amikor ők akarnak hitelt felvenni, szeretnének majd kamatmentes kölcsönhöz jutni. És nincsenek kevesen!

Már csak egy kérdés van hátra: mit szólnak ehhez a részvénytulajdonosok!?

Ezek a bankok tulajdonképpen közösségi tulajdonban vannak, kicsi mérlegfőösszegükhöz hetvenezres tulajdonosi kör társul. A tulajdonosok tehát jól érezhetően nem osztalék- és árfolyam-nyereségvágyból lesznek JAK-részvénytulajdonosok: sokkal inkább a szolidaritás, a társadalmi különbségek felismerése és kiegyenlíteni akarása vezeti őket a bankhoz.

Még egy közös jellemzőjük van ezeknek a bankoknak: a hitelek vissza nem fizetési aránya alacsonyabb, mint a hagyományos kereskedelmi bankokban.

Nagyon messze vagyunk még ehhez Magyarországon? Talán nem.