A nap, a D-vitamin, és a naptejek

Minden gyerek tudja, hogy a nap sugarainak hatására D-vitaminok keletkeznek a bőrünkben. És azt is tudja minden gyerek, hogy ha kimegyünk a napra, be kell, hogy kenjük magunkat valamilyen fényvédő krémmel. Akkor hogy is van ez? 

Kezdjük a D-vitaminnal

 A D-vitamint az különbözteti meg a többi vitamintól, hogy tulajdonképpen nem is vitamin, hanem hormon. A vitaminokat ugyanis nem tudja a szervezetünk előállítani, és csak a táplálékkal tudjuk bevinni őket. A D-vitamin azonban elsősorban a nap UV sugarainak segítségével a bőrünkben keletkezik.

De a táplálékunk is tartalmaz D-vitamint, attól függően, hogy mit is eszünk. Az olajos halaknak magas a D-vitamin tartalma, ezek közül is a csukamájolajé a legmagasabb. A tojás és a gombafélék is tartalmaznak kevéske D-vitamint, de minden más élelmiszerünknek elenyésző a D-vitamin tartalma. A természet egyértelműen a bőrben keletkező D-vitaminnal tervezte megoldani a szervezet D-vitamin ellátottságát.

A D-vitamin rendkívül fontos a szervezet számára: részt vesz a csontok felépítésében és lebontásában, hat az izomműködésre és az immunrendszerünkre. Fontosságát jól jelzi, hogy minden sejtünk tartalmaz D-vitamin receptort.

A nap sugarai

A nap sugarai (többek között) UV-A és UV-B sugarakból állnak. Az UV-A sugarak segítségével barnulunk le. Ezek a sugarak azonban sokkal mélyebbre hatolnak a bőrünkbe, mint az UV-B sugarak, ezért ha túl sokat vagyunk a napon, károsítják a pigmentképző sejteket és a kötőszövetet. Ezáltal nemcsak a bőr öregedését gyorsítják fel, hanem a bőrrákért is felelősek. 

Az UV-B sugarak azok, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy túl sok nap érte a bőrünket, azáltal, hogy leégünk. És az UV-B sugarak azok, amelyek hatására a bőrünkben D-vitamin keletkezik. De az UV-B sugaraknak van még egy pozitív hatása: a bőrünk megvastagodik a segítségükkel, ami plusz védelmet jelent a nap ellen.

A vérnyomásunk és a napocska

A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás összefüggésben van azzal, hogy mennyi nap éri a bőrünket. Minél délebbre lakunk, minél többet süt a nap, annál kisebb a kockázat.

A kutatók ezt a jelenséget eredetileg a vér D-vitamin szintjével hozták összefüggésbe. Ugyanis azok között, akiknek a vérében magas a D-vitamin szint, ritkábban fordulnak elő a szív- és érrendszeri betegségek és a rák. Meglepő módon azonban, ha a magas D-vitamin szint, D-vitamin tabletták szedésének köszönhető, ezeknek a betegségeknek az előfordulása nem javul.

Azaz a D-vitamintól teljesen független folyamatok eredményeképpen, a nap sugarai csökkentik a vérnyomásunkat, és így csökken a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás.

Ennek a viszonylag újonnan felfedezett jelenségnek a következő a magyarázata: a bőrünkben hatalmas nitrogénoxid raktárak találhatók. Az UV-A sugarak hatására a nitrogénoxid a vérünkbe jut, amelynek vérnyomáscsökkentő hatása van.

A napvédő krémek

Napvédő krém kétféle van: az egyik féle kémiai UV szűrőt tartalmaz, a másik féle ásványi eredetű szűrőt. A kémiai UV szűrőt tartalmazó naptejek különböző kémiai vegyületeket tartalmaznak, amelyek felszívódnak a bőrünkbe, és ott kémiai folyamatok segítségével szűrik ki a nap sugarait.

Az ásványi eredetű szűrőt tartalmazó naptejek titánoxidot vagy cinkoxidot tartalmaznak. Ezek a naptejek a bőrünk felületén maradnak, és apró részecskéi visszaverik a nap sugarait. Ha azonban a mechanikai védelmet nyújtó naptejek nano részecskékből állnak, ezek is be tudnak jutni a bőrünkbe.

 A korallok és a naptejek

Becslések szerint évente 14 ezer tonna naptej jut a tengerekbe. Ez a mennyiség azonban néhány élőlénynek túl sok a jóból. A korallok például kifakulnak és elpusztulnak a napvédő készítményekben található kémiai UV szűrők hatására.

Ezért például Hawaii-on betiltották a kémiai UV szűrőket tartalmazó naptejeket, és a hawaii légitársaság minden Hawaii-ra utazó utasnak ad egy csomagocska "zátonybarát" naptejet, amely ásványi eredetű UV szűrőket tartalmaz.

Mennyi napra van szükségünk?

A bőrünkben a táplálékkal bevitt D-vitamin mennyiségének sokszorosa keletkezik minden nap. De természetesen csak azon a részén, amelyet ér a nap. Annak idején, amikor még nem voltunk ennyire civilizáltak, sokkal többet tartózkodtunk kint a szabadban, jóval kevesebb ruhát viseltünk, és semmilyen krémmel, sem napvédővel, sem bármi mással, nem kentük be magunkat. Ezáltal lényegesen több nap érte a bőrünket, mint ma.

A kutatók szerint azonban szerencsére egészen kicsi szabad bőrfelület is elég ahhoz, hogy a szervezetben elegendő D-vitamin keletkezzen. A mai álláspont szerint elég, ha a kezünk és az arcunk fedetlen, és elég, ha naponta 5–20 percet tartózkodunk így a szabadban. Még akkor is, ha nincs szikrázó napsütés, hiszen az UV sugarak a felhőkön át tudnak hatolni. Sajnos az ablaküvegen és napvédő krémeken azonban nem...

A nitrogénoxiddal kapcsolatban még nincsenek ajánlások. Egy azonban már most biztos. Annak a valószínűsége, hogy bőrrákban halunk meg töredéke annak, mint hogy szív- és érrendszeri betegségben.

Ezért azután ne féljünk élvezni a napot – nyáron is, és télen is. A D-vitaminon és a nitrogénoxidon kívül nem utolsó sorban a hangulatunkra is határozottan pozitív hatással van.