Békamentés

Ahogy beköszönt a jó idő, megelevenednek a kétéltűek a pettyes gőtétől a zöld varangyig, az erdei békától a foltos szalamandráig. Magyarországon minden kétéltű védett – ennek ellenére tavasszal az állatok tetemeinek tucatjai borítják az utakat. Holott immár huszonöt éve, hogy az angol példát követve hazánkban is van békamentés. Magánszemélyek, civil szervezetek, iskolák és hivatásos természetvédők dolgoznak azért, hogy kevesebb állat pusztuljon el értelmetlenül az utakon. 

Van, ahol vödrökbe gyűjtik az állatokat és úgy viszik őket át a túloldalra, van, ahol fóliakerítések és földbe ásott vödrök is készülnek, Fertőboznál, Ipolydamásdnál, a 33- as út hortobágyi szakaszán és az autópályák mentén több helyen pedig állandó műszaki megoldások segítik az út alatt történő átkelést. 

Miért is van minderre szükség? Egyrészt azért, mert a szárazföldön telelő és tavasszal a vizek felé petét rakni induló, lassú állatokat nagy számban gázolják el az autók. A hazai fajok elsősorban álló, vagy lassan áramló vizekben raknak petét. A foltos szalamandra, amelynek hazai állományai elevenszülők, viszont hegyi patakokban is. Másrészt – és ez már az észérvek közé tartozik – mert tudjuk, a kétéltűekre, békákra, gőtékre, szalamandrákra nehéz idők járnak. A Természetvédelmi Világ-unió 2004-ben készült felmérése szerint a fajok 32,5%-át kisebb vagy nagyobb mértékben ki- pusztulás fenyegeti. Ez az arány más csoportoknál jóval alacsonyabb, a madaraknál csak 12%, az emlősöknél 23%. Persze azokat az állatokat is hasonlóképpen érik ember okozta és természetes hatások, de a lassú, kis terjedési képességű, féligáteresztő, tollal, szőrrel nem védett bőrű, tiszta vizet és egészséges szárazföldi élőhelyet egyaránt igénylő kétéltűek – úgy tűnik – világszerte jobban megsínylik korunk változásait. A kétéltűek fontos szerepet töltenek be a élővilágban: megtizedelik a rovar, például a szúnyogpopulációkat, és táplálékul szolgálnak számos madárfaj számára, ezzel biztosítva azok fennmaradását.

 Ahhoz, hogy ezek az állatok megmaradjanak, valamennyien tehetünk valamit. Akkor is, ha félünk tőlük, akkor is, ha kiráz tőlük a hideg, de megértettük, szükségünk van rájuk. Ha mással nem, azzal, hogy lassabban hajtunk kétéltűvonulás idején a veszélyes útszakaszokon. Ennek köszönhetően azok az állatok, amelyeket a nagy sebesség keltette légörvény az autónkhoz vágna, megmenekülhetnek. Az is segítség, ha a Varangy Akciócsoport Egyesület felé jelzik (www.varangy.hu), milyen útszakaszon, mikor, körülbelül hány elütött kétéltűt láttak (hát még ha néhány fotót is készítenek, hogy a fajok is azonosíthatók legyenek!). Csak három adat, ami állatok életét mentheti meg azzal, hogy az országos adatbázist gyarapítva esetleg ismeretlen konfliktuspontot tár fel. S persze, ha ahhoz bárkinek kedve van, a mentésbe is bekapcsolódhat. Hosszú, úton töltött éjszakák, fényvisszaverő csíkok és elemlámpák fénye, vödrökben cipelt állatok, s az eredmény sok meg- mentett élet, ami valamennyiünket gazdagít.

(Forrás: Ökonaptár 2006, dr. Puky Miklós: Békamentés)