Miben különböznek egymástól a házi malmok?
A házi, elektromos malmok viszonylag egyszerűnek tűnnek, de nem azok. Rengeteg lényeges, apró különbség van köztük, amelyek szerepet játszanak az élettartamukban, a gyorsaságukban, a használatuk egyszerűségében vagy bonyolultságában.
Mivel a házi malmokat nem lehet mindenhol megtekinteni mint mondjuk egy hűtőszekrényt – pedig szerintem ugyan olyan fontosak egy háztartásban – ezért megpróbálom leírni, hogyan működnek.
Ami megkülönbözteti őket: a malomkövek anyaga és formája, az őrlési finomság beállításának módja, a malmok szétszedésének módja, és a tisztán-tartásuk.
Most a malomkövekről és a kövek állításáról fogok írni.
A malomkövek anyaga és formája
A kőkorszakban egy lapos kőre szórták a gabonaszemeket és egy másik kővel, amit jól meg lehetett fogni két kézzel, szétdörzsöltek őket. Egy idő után a kőkorszaki ember rájött, hogy ha a kő felülete kicsit durvább, könnyebb szétdörzsölni a gabonát a kövek között. Valamint arra is rájött, hogy minél keményebb a kő, annál tovább durva marad a felülete.
Ez a mai napig sem változott.
Széchenyi előtt nagyok voltak a malomkövek és lassan forogtak, függetlenül attól, hogy milyen malomban használták őket – vízi malomban, szélmalomban, vagy ló forgatta malomban. Ezeket a malomköveket többnyire gránitból készítették, de használtak más köveket is, mint például bazaltot.
A molnár mestersége annak idején nem csak az őrlésből állt hanem a kőfaragásból is, ugyanis ezek a kövek egy idő után tükörsimára csiszolódtak, és hogy ismét használhatóak legyenek, a kövek felületét meg kellett vésni, és így ismét durvává tenni.
Magnezitkő
A hosszú hagyomány ellenére az első házi malmokban nem gránitot használtak, hanem bazaltőrleményt úgynevezett magnezitsó kötésben. A magnezitsó olyasmi mint a cement, csakhogy a betonnál lényegesen keményebb lesz, ha megkötött. A bazalt pedig keményebb mint a gránit, ami több előnnyel is jár.
Ezeket a köveket önteni lehet, ezért sokkal egyszerűbb és olcsóbb a gyártásuk mint a gránitköveké. Ráadásul lassabban kopnak, így hosszabb a kövek élettartama.
De a legfontosabb, hogy ha kopnak is, ezeket a köveket nem kell újraélezni. A házimalom-tulajdonosnak nem kell kőfaragónak is lennie, mivel ezeknek a köveknek a felülete mindig durva marad. Ugyanis a két különböző keménységű anyag különböző sebességgel kopik.
Annak idején, a 60-as 70-es években, amikor elkezdték kifejleszteni kis házi malmokat, minden házi malom ilyen kővel készült. Az „Elsässer” és a „Widu” malmok gyártói most is ezt az anyagot használják. És a legtöbb kézi malomban is ilyen malomkövek találhatók.
Korundkő
A magnezitkövek jól működnek és tartósak egészen addig, amíg egy kövecske nem kerül a kövek közé. Mert ha a kövecske keményebb mint a malom kövei, akkor sajnos tönkremennek a malomkövek.
De a gabonába néha keverednek apró kövek, sőt fémdarabok is előfordulhatnak. A magnezitkövek ilyenkor tönkremennek, a köveket ki kell cserélni.
Emiatt a malomgyártók elkezdtek keményebb alternatívákat keresni, és néhányan nekiláttak a köszörűkövekkel kísérletezni. Ezek a kövek korundból készülnek, nagy nyomáson préselik és égetik őket.Ragasztót nem tartalmaznak. A korund a gyémánt után a legkeményebb anyag.
A keménység mérésére létezik egy úgy nevezett Mohs-skála. Ezen a skálán a gyémánt, mint legkeményebb kőzet a világon a 10-es érték kapta, a korund pedig a 9-es értéket. A bazalt, a származási helyétől függően, körülbelül 6-os Mohs keménységű. A gránit attól függően, hogy honnan származik, különböző keménységű, de a bazalthoz hasonló értéket kap a Mohs-skálán.
A korund szemcsék közé a gyártók kerámiát kevernek, így ezek a kövek két különböző keménységű anyagból állnak. Ezáltal egyrészt tartósabbak mint a magnezit- vagy a természetes kövek, másrészt soha nem kell után vésni őket. Mivel a kétféle anyag különböző sebességgel kopik, felületük mindig érdes marad. Ma szinte minden házi malomban korund-kerámia végzi az őrlést.
Gránitkő
A malomgyártó cégek között egyetlenegy létezik, amelyik gránitköveket használ.A gránit természetes anyag, ezért ugyanúgy mint valamikor a vízi- vagy szélmalmokban, előbb vagy utóbb ezeket a köveket is élezni kell. Ami a házi malmok esetében igen bonyolult lehet – kivéve ha kőfaragók vagyunk, mint annak idején a molnárok voltak – ugyanis a köveket, vagy az egész malmot vissza kell juttatni a gyártóhoz, aki után élezi a köveket.
A természetes kövek esetében további probléma lehet, hogy a bányászott kövekben apró hibák lehetnek, minimális, nem észrevehető repedések, ami azt eredményezi, hogy olykor a kövek szétrepednek, vagy letörik belőlük egy darabka.
A gyártó ezt tudja és külön jótállást ad a kövekre, és ha ilyesmi történik, kicseréli őket, illetve megélezi a köveket, ha szükség van rá. Mind a kettő ingyenesen. Csak oda és vissza kell juttatni a malmot vagy a követ– a vevő költségén.
A tudományosan megközelítve a témát
1995-ben a németországi Hohenheimi Egyetemen egy doktori munka témája a házi malmokban lévő malomkövek tulajdonságai voltak.
A disszertáció szerint minél keményebb egy kő, annál jobban használható malomkőként. Több anyaggal is kísérleteztek, így kipróbálták a márványt és a kvarcot is. A márvány teljesen használhatatlannak bizonyult, a kvarc megfelelt a célnak, a gránit határeset, de működik.
A vizsgálatok során a kövek felmelegedését is mérték: mint kiderült, minél puhább egy kő, annál gyorsabban melegszik föl és annál több energiára van szükség az őrléshez, ami azt jelenti, hogy annál nagyobb motor kell hozzá. A márvány például őrlés közben 105 °C-re melegedett fel.
A finomság beállítása
A liszt szemcsemérete a legtöbb malomnál tetszés szerint állítható. Erre azért van szükség, mert ha például süteményhez szeretnénk lisztet őrölni finomabb lisztre van szükségünk mint amikor grízt készítünk vagy durva darát akarunk előállítani egy kásához. De előfordulhat, hogy a malmok bekapcsolásánál nem indulnak el a kövek, mert beszorult egy kis gabona a köve közé, és ilyenkor meg kell lazítani a köveket.
Gyakorlati szempontokból a beállítás sokkal fontosabb mint a malomkövek anyaga vagy formája. A kövek teszik a dolgukat, de a molnár állítja be az őrlés finomságát. A kövek állításának egyszerűsége vagy bonyolultsága alapvetően befolyásolja a malmok használhatóságát a mindennapokban.
Emelőkarral
A legelegánsabban és legegyszerűbben megoldás a malmok állítására az emelőkar – mármint a felhasználó szempontjából. A malom elején egy fémkar van, amelyet le–föl mozgatva tudjuk a kövek távolságát állítani. A módszer annyira egyszerű, hogy akár egy újjal is tudunk a liszt finomságán állítani. Egyetlen malomgyártó, egyetlen malmánál alkalmazza ezt a megoldást, méghozzá a Hawos cég, Oktini malmánál.
Fogantyúval
A fogantyú egy kis fémrúdra szerelt fagomb, amelyet a malom oldalán lévő vízszintes nyílásban előre-hátra lehet mozgatni. A szerkezet emeli, illetve süllyeszti a malomköveket. A módszer tökéletesen működik egészen addig, amíg a malomkövek el nem kezdenek kopni, ilyenkor ugyanis már nem lehet teljesen finomra állítani a készülékeket, és a lisztünk is durvább lesz. A probléma megoldható, csak egy barkácsoló kedvű egyén szükséges hozzá, aki szétszedi, és újfent beállítja a malmot. Ez pedig nem is olyan egyszerű, mert ezeknek a malmoknak a szétszedése meglehetősen körülményes. Ilyen fogantyú van a Hawos cég legtöbb malmában.
A Mockmill malmok is fognatyúval működnek, de mivel belső szerkezetük valamelyest különbözik a Hawos malmoktól, a kopás miatti finomra állítás nem okoz problémát.
Tölcsértekerős állítás – csavarral
Szinte minden osztrák malom a tölcsér tekerésével állítható. Ahhoz, hogy a tölcsér őrlés közben ne mozduljon el, rögzíteni kell a köveket egy csavarral. Tehát ha állítani akarunk a köveken meglazítjuk a csavart, majd ha beállítottuk a köveket, meghúzzuk a csavart.
A Waldner és az Osttieroler malmok (két céget is hívnak így!) használják ezt a technikát.
Tölcsértekerős állítás – racsnival
Az Arabella – a magyar házi malom – máshogy oldja meg az állítás kérdését: racsnival, hivatalos nevén rögzítő kilincses fogaskerékkel. A malomház oldalán gombocska található, amelyet ha lenyomunk, forgatni tudjuk a tölcsért, és így tudjuk a szemcseméretet beállítani.
Tölcsértekerős állítás – minden nélkül
A Komo malmok még egy lépéssel tovább mentek, és se csavar nincs, se gombocska – ezeket a malmokat a legegyszerűbben, a tölcsér tekerésével lehet állítani.
Ha pedig kopnak a kövek, egyszerűen csak odébb tekerjük a tölcsért.
Tekerőgombos állítás
További megoldás a finomság állítására a tekerőgomb a malomház oldalán. Két malomgyártó, a Salzburger cég, és a Hawos cég Easy malmánál használja ezt a megoldást, hasonló technikával.
Ezeknél a készülékeknél a gomb tekerésével emelkedik és süllyed a malomkő. Sajnos mind a két gyártónál előfordulhat, hogy ha kopott a kő, a gomb túltekerhetővé válik, és ha állítani szeretnénk a malmon, ez nem fog sikerülni, mert a kő visszaesik a durva állásba. A problémán házilag nem lehet segíteni.
A Salzburger malmokat egy időben itthon gyártotta egy soproni cég és mi is forgalmaztuk ezeket a készülékeket, így figyeltünk fel erre a problémára.
Tekerőgombbal másképp
A Widu malmok úgyszintén tekerőgombbal állíthatók. Ezek a malmok azonban nehezen hasonlíthatók össze a többi malommal, mivel a malomkövek függőlegesen helyezkednek el.
Itt a tekerőgomb rászorítja az egyik követ a másikra, ezért ha kopnak a kövek, egyszerűen csak tovább tekerjük a gombot.
Ha bármilyen kérdésed vagy észrevételed van a malomkövekkel és az állítással kapcsolatban, kérlek oszd meg velünk :)
#házimalom #háztartásimalom #malomkővekanyaga #korundkő #gránitkő #komomalmok #malmokállítása #elektromosmalmok