Csicseriborsó-leves

A csicseriborsó egyike azoknak a szokatlan ételeknek, amelyek nevét ugyan ismerjük, de a konyhában nem tudunk mit kezdeni velük. Csicseriborsóból készül a falafel, amely a török büfékben a giros vegetáriánus variációja, és a humusz is, amely az arab konyha egyik kedvelt étele. Az indiai és mexikói konyhának is fontos alapanyaga a csicseriborsót, és számos más konyha is előszeretettel használja. Hazai feljegyzések a 13. században említik először.

A csicseriborsó a babhoz hasonló, a pillangósvirágúak családjába tartozó, egynyári növény. Csakúgy mint a babot, főzés előtt be kell áztatni lehetőleg 24 órára, de legalább egy éjszakára. Mivel az ázás során mérgező anyagok válnak szabaddá, ezt az áztatóvizet – a babhoz hasonlóan – le kell öntenünk. A főzés ideje a konyhatechnikánktól függ – kuktában egy fél óra is elég.

A kukta egyike a kíméletesebb főzési módoknak. A magas hőfokon, rövid ideig főzött ételben ugyanis kevesebb tápanyag bomlik el, mint a sokáig, alacsony hőfokon főzöttekben.

 

20 dkg csicseriborsó
30 kg sárgarépa
1 kis szál fehérrépa
1 nagy fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 ek teljes őrlésű búzaliszt
4 ek hidegen sajtolt napraforgóolaj
1 dl tejföl
só, pirospaprika
csipetke

1. A csicseriborsót 24 órára beáztatom. Az áztatóvizet löntöm róla, majd sós vízben felteszem főni. 2. A fehérrépát és a sárgarépát megtisztítom és kis karikákra vágom, majd a már majdnem megpuhult leveshez adom. 3. A hagymát az olajon megpirítom. Hozzáadom a lisztet és néhány percig pirítom. 4. A fokhagymát apróra vágom és a pirospaprikával együtt a rántáshoz keverem. 5. Hideg vízzel felöntöm, néhány percig forralom. 6. A rántást forrásban lévő leveshez csurgatom, miközben a levest állandóan kevergetem. 7. A tejfölt a leveshez öntöm, és együtt még két percig forralom.

Miközben a leves fő, kicsipegetem a csipetkét, természetesen teljes őrlésű búzalisztből, egy tojással, sóval.