Pálmaolaj pro és kontra

Kérdések és válaszok a pálmaolajról, amely miatt pusztítják az esőerdőket

Forrás: www.regenwald.org, Klaus Schenk, Christiane Zander, Rettet den Regenwald e.V.

A pálmaolajjal nap mint nap találkozunk. Többnyire nem is tudunk róla: olcsó alapanyagként számtalan készítményben megtalálható. Így élelmiszerekben a mélyhűtött pizzától a csokoládéig, mosó- és tisztítószerekben, kozmetikumokban, sőt a dízelautókban és a hőerőművekben is.

   1. Az esőerdőtől az olajpálma-monokultúráig

A 30 m magasságig is megnövő olajpálma (Elaeis guineensis) eredetileg az afrikai esőerdőből származik. Az olajpálmák ma, az Egyenlítő mentén mintegy 15 millió hektár ipari ültetvényen nőnek. Növekedésükhöz trópusi klímára van szükség: állandó melegre, erőteljes napsütésre és a levegő magas nedvességtartalmára. Az ültetvények számára ezért az eredeti vegetációt teljesen kivágják. A kártevők és a „gaz“ ellen a monokultúrákat óriási mennyiségű nővényvédőszerrel „védik“. A pálmaolajat a gyümölcsökből olajmalmokban magas hőmérsékleten és nyomáson oldják ki. A narancsszínű gyümölcsökből a pálmaolajat, a magból a pálmamagolajat nyerik. Az olajpálmák hektáronként és évente átlagban mintegy 3,5 tonna nyers olajat adnak.

   2. A pálmaolajért kivágják az esőerdőket

Indonézia és Malajzia a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékát adja. Csak Indonéziában 9 millió hektáron termesztenek olajpálmát. Európába azonban Kolumbiából, Pápua Új-Guineából és az Elefántcsontpartról is nagy mennyiséget importálnak. A helyi kormányok nagy engedményeket adnak a konszerneknek. A trópusifa- és pálmaolajipar egymással szorosan összefonódott, ugyanis az olajpálma-ültetvények invesztíciós költségeit többnyire a trópusi fák kitermelésével és eladásával finanszírozzák. Az őserdők maradék vegetációját egyszerűen felégetik.

   3. A pálmaolaj-ültetvények a biodiverzitás ellenségei

Az esőerdők irtása és ipari monokultúrákká történő átváltoztatása a Föld élővilágának fajtákban leggazdagabb élettereit semmisíti meg. A tudósok becslése szerint a trópusi erdők irtása következtében évente több mint 50 000 állat- és növényfaj hal ki. A legveszélyeztetettebb fajok közé tartoznak az orángutánok, a szumátrai tigris és az elefántok. Az esőerdők irtása által az ott élő emberek is elveszítik az életterüket. Az őslakosokat elüldözik a földjeikről, a talajt, a folyókat és a tavakat növényvédőszerekkel és szeméttel mérgezik meg.

   4. A pálmaolaj a multik egyik legjövedelmezőbb üzlete

A pálmaolaj a világpiacon messze a legolcsóbb növényi olaj, ezért nemzetközi szinten hatalmas menyiségben kereskednek vele. Világviszonylatban az éves pálmaolaj-termelés 53 millió tonna. Előnyös kémiai tulajdonságai miatt sokoldalúan használható fel az élelmiszeriparban és a vegyiparban is. Magas olvadáspontja miatt jól kenhető, kellemes zsiradék.

   5. Pálmaolaj a szupermarketekben

A szupermarketekben termékek ezreiben bújik meg pálmaolaj, de csak kevés gyártó tünteti fel a csomagoláson a pálmaolajat vagy pálmazsírt. A legtöbb cég a „növényi zsírok és olajok“ megjelölést használja. A biotermékeken többnyire korrektül tüntetik fel a pálmaolajat.

Termékek, amelyek pálmaolajat tartalmaznak:

Élelmiszerek – margarinok, mélyhűtött pizza, valamennyi készétel, fagylaltok, kekszek, csokoládékrémek, müzliszeletek, csipszek, tejszeletek. A joghurtokban a tejzsírt részben pálmaolajjal helyettesítik. Az élelmiszeripar a legnagyobb pálmazsír-fogyasztó. 

Vegyi termékek – mosóporok, szappanok, háztartási tisztítószerek, gyertyák, kozmetikai termékek (krémek, rúzsok).

   6. Pálmaolaj a konnektorból

Németországban a pálmaolajimport több mint egynegyedét égetik el a hőerőművekben villamos áram és fűtési hő előállítására. A szövetségi kormány ezt, a megújuló energiákról szóló törvény alapján, 19 centtel támogatja kilowattóránként. A pálmaolaj-égetést egy illeték alapján finanszírozzák, amely 2,5 centet jelent minden egyes áramfelhasználónak kilowattóránként.

   7. Pálmaolaj az autónkban

Németországban és az EU-ban 6,25 százalékot (2010) tesz ki az úgynevezett tiszta-biodízel fosszilis dízelhez való, törvényileg előírt hozzákeverési kötelezettsége. A Greenpeace-nek a német benzinkutaknál végzett szúrópróbái az igazolták, hogy a tiszta-biodízelhez nagy mértékben pálmaolajat használnak fel.

   8. A pálmaolaj és a klíma

A pálmaolaj elősegíti a globális felmelegedést. Az esőerdők irtása és a tőzegmocsarak lecsapolása gigantikus mennyiségű szén szabaddá válását eredményezi. Az esőerdőirtás erdeményeképpen Indonézia a világ harmadik legnagyobb klímagyilkosa (Kína és az USA után). A pálmaolaj-termesztéshez, a talajműveléshez, a trágyákhoz, a peszticidekhez, a betakarításhoz, a szállításhoz és a feldolgozáshoz nagy mennyiségben használnak fosszilis energiát. Az előállítás során metán szabadul fel, ami egy igen erős üvegházhatást okozó gáz. Vagyis a biodízel akkor sem lenne a klíma számára semleges, ha az olajpálmákat a sivatagban termesztenék.

   9. A pálmaolaj megbetegít

A pálmaolaj felerészben telített zsírsavakból áll, amelyek növelik a vér koleszterinszintjét, szívbetegségeket okozhatnak és „hizlalószernek" vannak kikiáltva. Emellett a pálmaolaj tartalmaz úgynevezett zsírsavésztereket (3-MCPD- és glicidol-zsírsavészterek), amelyek rákkeltő besorolást kaptak. Ezek a zsírsavészterek a növényi zsírok és olajok finomításánál keletkeznek. A közkedvelt mogyoró-nugát-krémek és a csokoládés kenyérkencék többnyire egyaránt sok pálmaolajat tartalmaznak. Különösen a gyerekek veszélyeztetettek, mert testsúlyuk a felvett károsanyag-mennyiséghez képest kicsi.

   10. A „bio" pálmaolaj alig jobb

A biofeldolgozók is teljesen átálltak a pálmaolajra. A közismert cégek, mint az Alnatura, Allos, Rapunzel, The Body Shop stb. több mint 400 terméke tartalmaz pálmaolajat. A beszállítóiknál, a Kolumbiai Daabon-csoportnál, a „Rettet den Regenwald Egyesület“ súlyos baleseteket, vízpazarlást, környezetszennyezést, fairtásokat és a kisgazdák elüldözését állapította meg. Itt is hektárok ezreire terjednek ki a monokultúrák. A „Rettet den Regenwald Egyesület“ véleménye szerint semmi esetre sem érdemlik ki a „bio“ és a „Méltányos kereskedelem“ védjegyet.

   11. A pálmaolaj védjegy tulajdonképpen címkecsalás

A nagy pálmaolaj-előállítók és -felhasználók a WWF-fel együtt Kerekasztalt létesítettek a Fenntartható Pálmaolaj Védjegy (RSPO) létrehozására. A Kerekasztal elnöke az Unilever menedzsere. Ez a cég a világ legnagyobb pálmaolaj-felhasználója. Az etikett létrehozásának célja a rossz hírbe került pálmaolaj udvarképessé tétele, és ennek segítségével a pálmaolaj-termelés fokozása volt. De az RSPO nem tiltja az esőerdők irtását, nem veszi figyelembe a szociális aspektusokat és a klímavédelmet. 256 környezetvédelmi és emberjogi szervezet a világ minden részéről címkecsalásként utasítja el az RSPO-t.

   12. Amit Ön tehet

Figyeljen arra, hogy azok a termékek, amelyeket vásárol, ne tartalmazzanak pálmaolajat. Ha a csomagoláson csak az áll, hogy „növényi olajok“, forduljon a gyártóhoz. Ha a pálmaolajat ki akarja kerülni, ne vásároljon készételeket, használjon szezonális, hazai termékeket. Különben pedig az erőforrásokkal való takarékoskodást ajánljuk. Írjon a kormánynak és az EU-nak. Követelje a pálmaolajimport megállítását, a „biodízel“ hozzákeverési kötelezettség eltörlését. Energiáért élelmiszert nem szabad elégetni.

(Fordította MIchalutti-Röser Krisztina)

Hozzászólások

Pálmaolaj vs. kókuszolaj

Kedves Judit!

A pálmaolajat valahogy ösztönösen eddig is kerültem, ételkészítés és szappankészítés során is, a kókuszolajat viszont szívesen használom mindkét területen. De most felmerült bennem, nem okoz-e ugyanolyan károkat a kókuszolaj termelése, a termőterület növekedése? Vagy az nem növekszik ennyire erőszakosan?

Köszönettel, Nelli