Hálószobatitkok

 

Hálószobánk az egyik legfontosabb helység életünkben – a pihenés, felfrissülés és az intimitás helye. Gyakran azonban nem sikerül az éjszakai pihenés és reggel fáradtan, kialvatlanul és ingerülten kezdjük napjainkat. Ennek oka néha magában a hálószobában rejlik...

A modern építőipar

modern építőanyagokkal és modern építészeti módszerekkel dolgozik. Cement, beton, purhab, hungarocell, szintetikus falfestékek, kőzetgyapott, műanyagablakok. Épületeink kívülről gyönyörűek, ám a beépített anyagok miatt az épületek belsejében ötvenszer magasabb a mérgező anyagok koncentrációja mint az épületeken kívül. Egy új ház két év alatt tud kiszellőzni annyira, hogy lakhatóvá váljék. A „Sick building syndrom” kifejezés 1986-ban került be a köztudatba: a beteg ház tünetét jelenti.

Ruhánk a második, házunk a harmadik bőrünk. Az, hogy hogyan is érezzük magunkat a valódi bőrünkben nagymértékben függ attól, hogy milyen a harmadik bőrünk. Életünk 75–95%-t épületeink belsejében töltjük el. Az éjszakai pihenés során 6–8 órát vagyunk egyazon helyen: a hálószobánkban. A nem megfelelő alvóhely nem megfelelő pihenést eredményez, fáradtak, ingerlékenyek leszünk, közérzetünk romlik.

Egyetlenegy élőlény sincs kitéve élőhelyén olyan megterhelésnek, mint az ember lakóhelységeiben.

Ez megterheli ellenállóképességünket, regenerálódó és alkalmazkodóképességünket.

Az építészetbiológia

– az emberközpontú építészetet: ennek az építészeti irányzatnak az ember áll a középpontjában. Az öko- vagy bioépítészet számára az energia a legfontosabb: hermetikusan izolált házakat hoz létre, nem veszi azonban figyelembe a házakban lakókat.

Az építészetbiológia abból a feltételezésből indul ki, hogy a bennünket érő környezeti hatások hatással vannak közérzetünkre és egészségünkre. Szervezetünk az évmilliók során hozzászokott az őt körülvevő környezethez, így a természetes kozmikus és földsugárzásokhoz. Ha ezeket a modern építőanyagokkal leárnyékoljuk, szervezetünk ennek hiányát érzékeli. Ugyanakkor az építőipar által használt szintetikus festékek, lakkok, a fa kezelésére használt anyagok, ragasztók szigetelőanyagok a helységek légterébe olyan anyagokat adnak le, amelyeket belélegezve komoly károsodásokkal számolhatunk. Fontos ezen kívül épületeink levegő és nedvességáteresztő képessége, az elektroszmog kérdése, az építőanyagok radioaktivitása, a fűtés és a padlóburkolat.

Valamikori épületeink

megfeleltek az építészetbiológia által támasztott követelményeknek. A jól megépített, masszív tégla-, vályog-, kő- vagy faépületek nem tartalmaztak mérgező vagy radioaktív anyagokat, jó volt légzőképességük és a természetes kozmikus és földsugárzást áteresztő képességük.

Ezekben az épületekben a malter és a vakolat nem tartalmazott cementet, fafödém volt a ma szokásos betonfödém helyett, a betonkoszorú fogalma ismeretlen volt, a padlót faburkolat borította, a fűtést cserépkályhákkal oldották meg. A nyílászárók fából voltak, a pince téglából. Természetesen a nedves vályogházak vagy a vizesedő téglaházak annak idején sem jelentettek egészséges életteret.

Légáteresztő képesség

Az anyagok légzőképessége, a nedvesség és a levegő áteresztő képességet, azaz leadást és felvételt jelenti. Az építészetbiológia akkor tekinti a helyiség klímáját megfelelőnek, ha a benne lévő levegő maximum egy óra alatt ki tud cserélődni – ekkor tartalmaz a helyiség levegője jó közérzetünkhöz elegendő oxigént. Az épület légzőképessége a falak és a nyílászárók légzőképességén múlik. A modern, szintetikus falfestékek, szigetelőanyagok, műgyanta vakolatok semmilyen, vagy csak igen korlátozott légcserét tesznek lehetővé, míg a műanyag nyílászárókon keresztül a légcsere szintén nem lehetséges.

A penészes fal napjainkban mindennapos probléma – csaknem minden új-építésű házban megfigyelhető. Hálószobánkba visszatérve: két felnőtt ember egy éjszaka alatt, 1 liter vizet párologtat ki. Ha ez a vízmennyiség nem tud eltávozni a külvilágba, le fog csapódni a helyiség leghidegebb pontján, többnyire a sarkokon, a betonkoszorúnál, aminek következtében elkezd penészedni a fal. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a nedves helységekben, a fürdőszobában illetve a konyhában is.

A légcsere és a nedvesség leadás a fa nyílászárókon, és a természetes alapú festékeken keresztül lehetséges, illetve a fapadlókon keresztül abban az esetben, ha a fa sincs szintetikus lakkal kezelve.

Mérgező?

A modern építőanyagok egyrészt gyakran mérgező vegyületeket adnak le a helységek légterébe, másrészt apró részecskék válhatnak le róluk, amelyeket belélegezve, ezek a légzőrendszert károsítják. Az azbeszt rákkeltő hatását ily módon fejti ki.. A kőzet-és üveggyapott az azbeszthez hasonlóan szintén rendkívül apró részecskéikkel szórják tele a helyiségeket, ammelyek áthatolnak a fal és mennyezetborításokon.

A fa ápolására használatos szintetikus anyagok túlnyomó többsége rendkívül mérgező, hatásaik általános rossz közérzetben, fejfájásban, fáradtságban, szédülésben émelygésben, nyálkahártya irritációban, máj- és vesekárosító hatásban, valamint rákkeltő hatásban nyilvánulhatnak meg.A készítmények, amelyek egészségkárosító hatása bizonyságot nyer, gyakran még évtizedekig a piacon maradnak.

A fa kezeléséhez használatos anyagok mélyen beivódnak a fa szerkezetébe, majd gáz formájában kijutnak a helységek légterébe, és beépülnek a lakásban található összes használati tárgyba, így a ruhákba, játékokba, függönyökbe, szőnyegekbe, a tapétába de a vakolatba is. A fa, a kezelésére használt anyagok megközelítőleg felét az első fél évben, míg a másik felét 10-20 év leforgása alatt bocsátja ki magából.

Az elektromosság kérdése

Az emberi szervezet az elektromosságra mérhető módon reagál. Az éjjeliszekrényen elhelyezett olvasólámpa, a vezetéknélküli telefon, a rádióvekker, a falakban húzódó vezetékek hatással vannak ránk éjszakai pihenésünk folyamán. A készülékek és a vezetékek ha ki is vannak kapcsolva, sugároznak. Az építészetbiológiának erre a problémára több megoldása is létezik: az elektromos szekrénybe beépített automatikus kapcsoló a lakásban az utolsó elektromos szerkezet lekapcsolása után kikapcsolja az elektromosságot. Az egyes szobák külön-külön is áramtalaníthatók megfelelő plusz-kapcsolókkal.

Fűtés

Épületeinkben a radiátortípusú fűtőtestek vették át a a fűtés szerepét. Ez a fűtéstípus a levegőt melegíti fel, nem a falakat. Hőérzetünk azonban a falak melegségétől függ. Ami annyit jelent, hogy lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű lakásban sem fázunk, ha a falak melegek. További szempont a fűtésnél, hogy az ember a sugárzó hőt érzékeli kellemesnek.

A valamikori cserépkályhák sugárzó hőt adtak le és ez a sugárzó hő a falakat melegítette át. A falfűtés vagy a szalagfűtés hasonlóképpen kellemes meleget képes biztosítani.

Hálószobánk titkai ezzel még korántsem érnek véget. Azonban egyvalami már ennyiből is kiderülhet: a baldachinos ágy önmagában még nem elegendő az édes álmunkhoz.

 


Hozzászólások

gratula

Gratulálok. Jó kis írás!!!