Mennyit igyunk, mit és mikor?

A táplálkozási tanácsok között első helyen szerepel, hogy igyunk eleget! Hogy mennyi az az elég, erről már megoszlanak a vélemények. Holott a válasz igen egyszerű: annyit igyunk, amennyi jólesik.

Azt, hogy mennyi folyadékra van szükségünk, a szervezetünk tudja a legjobban. A folyadékigényünek tucatnyi dolog befolyásolja: milyen meleg van, milyen munkát végzünk, mennyire vagyunk felöltözve, mit ettünk előzőleg, mennyi só volt az ételünkben, és mekkora volt az ételünk víztartalma.

Sokkal szomjasabbak vagyunk akkor, ha mondjuk rántott húst ebédelünk mint amikor gyümölcssalátát, ha napozunk mint amikor szánkózni megyünk, ha szenet lapátolunk mint amikor kockulunk.

A szervezet a folyadékfelvételt, azaz azt az igényünket, hogy mennyit igyunk, bonyolult rendszerrel szabályozza, amelyben részt vesz a hormonrendszerünk és az idegrendszerünk egyaránt. Ami azt jelenti, hogy fölösleges azon gondolkodnunk, hogy mennyit kell innunk és vajon eleget ittunk-e aznap, mert a szervezetünk ezt tudatunktól független mechanizmusokkal szabályozza. Ennek a szabályozásnak része a bőrünk, ahol észrevétlenül párologtatunk, a verejtékezés, a vesénk, az anyagcsere során a szervezetben keletkező víz, és természetesen az ivás is.

Mikor igyunk?

A hagyományos étkezőasztalon mindig ott áll a kancsó víz. Ennek ellenére többnyire csak étkezés után iszunk. Indiában ennek épp az ellenkezője a szokás: ott étkezés előtt isznak. Az ivást ezek szerint kulturális szokások is befolyásolják. Ezért a válasz arra kérdésre, hogy mikor igyunk az, hogy akkor, amikor szomjasak vagyunk

Azonban annál, hogy mikor iszunk, sokkal fontosabb, hogy mit is iszunk. Szomjoltónak ugyanis a legjobb a víz. A kérdés már csak az, hogy milyen vizet igyunk: ásványvizet, csapvizet, esetleg víztisztítóval szűrt vizet?

Az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen megnőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter, 2016-ban 122 liter, amellyel Európa élvonalába kerültünk: Magyarország Európa 5 legnagyobb ásványvízfogyasztó országának egyike lett.

A palackozott ásványvizek minősége változó, néha valódi, jó minőségű ásványvíz, néha egyszerűen csak csapvíz.

A palackok elméletileg újrahasznosíthatók, gyakorlatilag azonban csak igen csekély mértékben történik meg az újrahasznosítás, a palackok több mint a felét nem sikerül újrahasznosítani. A PET palackok a környezetbe kikerülve nem tudnak lebomlani, örökké létező és szennyező szemétként maradnak fenn az utókor számára. Vagyis a gyerekeink, unokáink és az ük-ük-unokáink környezetét szennyezzük el.

A víztisztítók

Víztisztító sokféle van. Többféle elv alapján működnek, de száz elvnek is egy a vége – a készülékek nem tudnak különbséget tenni a káros és nem káros anyagok között. A készülékek a molekulák mérete alapján szűrik ki az a vízben található anyagokat.

De a vízben található ásványisók, nyomelemek, sőt még a szerves anyagok és mikroorganizmusok is a víz természetes részei. A víz ugyanolyan élelmiszer mint az alma vagy a krumpli. Ha kiszűrjük belőle ami benne van, finomított élelmiszerré válik mint a cukor vagy a maragarin.

A készülékekhez többnyire árulnak utánsózó patronokat. Ezek gyakran furcsa ízt kölcsönöznek a víznek. Véleményem szerint az utánsózó patron olyan mint a táplálékkiegészítő: nem tudja pótolni a víz valódi ásványisó tartalmát.

A csapvíz

A csapvíz a leggyakrabban ellenőrzött élelmiszerek közé tartozik. A vízművek évente több ezer mérést végez el: vizsgálják a nehézfém, nitrit, növényvédőszer- és gyógyszermaradványokat, valamint néhány ipari szennyeződést is. Az ivóvízben a megengedett szennyeződések mértékét az EU előírásai szabályozzák.

A hazai csapvíz minden értéke megfelel az előírásoknak. A gyógyszermaradványokra és növányvédőszer-maradványokra egyaránt igaz, hogy az ivóvízben nem találhatók kimutatható mennyiségben, miközben a használt módszerek igen nagy érzékenységűek, nanogrammnyi (a gramm milliomod része) mennyiségeket is képesek kimutatni. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ezek a vegyületek általában a felszíni vizekben találhatóak meg, és a nemzetközi összehasonlítás alapján a Duna vízminősége jóval kedvezőbb, mint más európai folyóké.

A csapvíz árban, és a környezet számára okozott terhelésben is jóval kedvezőbb, mint alternatívái. A csapvíz ára eltérő az ország különböző helyein, de többnyire 1000 liternyi vizet vehetünk 2 liter ásványvíz áráért.

Azaz: igyunk nyugodtan csapvizet! Igyunk akkor, amikor szomjasak vagyunk, és annyit, amennyit kívánunk. Egészségünkre!