Lisztérzékenység – korunk betegsége

A gluténérzékenység vagy lisztérzékenység korunk betegsége – bár korántsem érint annyi embert, mint ahogy egyes népszerű szerzők álltják, a betegek száma egyre nő. Ennek magyarázata, hogy a lisztérzékenység civilizációs betegség, a civilizációs táplálék hatására reagál a szervezetünk a gluténre ily módon. A lisztérzékenység ugyanolyan táplálkozás okozta civilizációs betegség, mint a szívinfarktus vagy a cukorbetegség: ott, ahol nincsenek finomított élelmiszerek, nem létezik. Tehát nem a gabonafogyasztás váltja ki a lisztérzékenységet, hanem a finomított élelmiszerek fogyasztása. Az első lisztérzékeny betegeket az élelmiszeripar kialakulásával és a finomított élelmiszerek elterjedésével egy időben diagnosztizálták a tizenkilencedik század második felében.

A lisztérzékenység kialakulásában a feldolgozott, finomított élelmiszerek mint a finomított liszt, a finomított cukor, a finomított zsírok és olajok (a margarin és az étolaj), valamint az egyéb élelmiszer-ipari termékek fogyasztása eredményezik azt, hogy az anyagcsere felborul, és a szervezet a gluténra, amelyet előtte több ezer éven át meg tudtunk emészteni, betegesen reagál.

 A lisztérzékeny betegek diétájának ezért a glutén teljes kerülésén kívül teljes értékű táplálékból kell állnia, amelyből hiányoznak a finomított, feldolgozott élelmiszerek. A teljes őrlésű, frissen őrölt lisztnek – függetlenül attól, hogy rizsliszt, kuroricaliszt vagy netán hajdinaliszt – fontos szerep jut ebben a diétában, mivel a gluténérzékenyeknek kínált lisztkeverékek és kenyerek többnyire halott élelmiszerek. Összetevőik hetekig, hónapokig állnak a boltok polcain és várnak az elfogyasztásukra. A gluténmentes gabonák magas hatóanyag-tartalmuk miatt igen fontos táplálékok, amelyek segítik a szervezet felépülését. 

Gluténmentes gabonák a rizs, a köles, a hajdina és a kukorica, gluténtartalmú gabonák az őszibúza, tönkölybúza, durumbúza, alakor, rozs, árpa és a zab.