A láz

A láz: szervezetünk védekezése a betegségek ellen

"Ugye ön is aggódik, amikor gyermeke lázas, és azonnal a telefonért nyúl, hogy értesítse a gyermekorvost? Sok szülõ így van ezzel, mivel a szakemberek elhitették velünk, hogy a láz veszélyes. Mint ahogyan azt a téveszmét is õk táplálták belénk, hogy minél magasabb a gyermek láza, annál betegebb. Nem véletlen, hogy a rendelésre érkezõ betegek 30 százaléka ezzel a tünettel fordul a gyermekorvoshoz." – írja dr. Robert S. Mendelsohn Gyermekorvos nélkül című gyermekgyógyászati kalauzában.

A lázat az esetek többségében vírusos vagy bakteriális fertőzések váltják ki, amelyeket a szervezet orvosi közreműködés nélkül, egyedül is képes legyőzni. A láz magasságából nem lehet következtetni az adott betegség súlyosságára, a gyermek egész megjelenése, viselkedése, kedélyállapota segít annak eldöntésében, hogy a lázat súlyos betegség, vagy csak egy jelentéktelen fertőzés okozta-e. Hacsak nincsenek további tünetek, mint például túlzott kedvetlenség, szokatlan viselkedés, légzési nehézségek illetve más, komoly betegségre utaló tünetek, a láz miatt fölösleges felkeresni a gyermekorvost. Bakteriális fertőzés esetén a gyógyulást ugyan antibiotikumok segítségével meg lehet gyorsítani, de használatuknak ebben az esetben több a kockázata mint az előnye.

Amikor belázasodunk szervezetünkben lázkeltő anyagok szabadulnak fel, aminek következtében megemelkedik a testhőmérséklet. A láz a szervezet öngyógyító mechanizmusának része, amely segítségével küzd a betegség ellen. A láz elősegíti fertőzések esetén a fehérvérsejtek működését, közvetetten gátolja a baktériumok szaporodását és elősegíti az interferon nevű vírusellenes anyag működését.

Laboratóriumi körülmények között, ha a kísérleti állatoknál mesterségesen idéztek elő lázat, csökkent a fertőzött állatok halálozási aránya. Ha azonban csökkentették a testhőmérsékletet, nagyobb arányban pusztultak el.

A láz csillapítása gyógyszerekkel vagy vízes pakolással ezért nemcsak felesleges, de káros is, mivel ezáltal a szervezet öngyógyító folyamatait gátoljuk. A láz soha nem emelkedik egy bizonyos hőmérséklet fölé, mivel a szervezet védekező mechanizmusai megakadályozzák ezt. Így a láz a 41°C-ot csak akkor haladja meg, ha valamilyen külső hatásra ez a védekező mechanizmus nem működik, így a hőguta vagy mérgezés, esetleg valamilyen más külső hatás esetén.

Valamennyi ma használatos lázcsillapító szer komoly mellékhatásokkal rendelkezik, ezért például a nálunk még forgalomban lévő Amidasophent számos országban már nem alkalmazzák, az acetylsalicilsav minden évben több gyermeket mérgez meg, mint bármely más toxikus anyag, a paracetamol tartalmú készítmények pedig igen súlyosan károsíthatják a májat és a vesét, ezért adagolásukra különösen figyelni kell – írja Dr. Mendelsohn.

A vizes pakolás ezzel szemben ártalmatlan módja a láz csökkentésének, amelyet akkor alkalmazhatunk, ha gyermekünk állapotán akarunk könnyíteni, vagy saját magunkat akarjuk megnyugtatni. Azonban ne hideg vizet, hanem langyos vizet használjunk.

Annak eldöntésére pedig, hogy a láz valamilyen, súlyos betegség tünete-e, vagy olyan betegségé, amely gyógyulását nyugodtan rábízhatjuk a természetre, kíváló segítséget nyújt a fennt említett gyermekgyógyászati kalauz.