Hol szeretnél virágot?

November elején, a Halottak napja kapcsán írom ezt a bejegyzést. A téma régóta foglalkoztat, de nehezen tudtam eldönteni, hogyan is osszam meg úgy, hogy ne tűnjön túl negatívnak.

Az utóbbi néhány évben figyelmes lettem egy – elnézést a kifejezésért – jelenségre, amely engem személyesen igen mélyen megérintett. A jelenség ismert volt számomra, tanultam róla, olvastam róla, az előadásaimon beszéltem róla, de nem érintett meg olyan mélyen, mint most, amikor a környezetemben egyre gyakrabban találkozom vele.

Konkrétan arról van szó, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy az ismerősök, barátok a negyvenes– ötvenes éveik körül egyszer csak elkezdtek megbetegedni vagy súlyosabb esetekben meghalni. Nem nyolcvan évesen, hanem mondjuk negyvennyolc évesen. És az ok szinte mindig ugyanaz volt: szívinfarktus vagy valamilyen más szív- és érrendszeri betegség, illetve rák.

Ezek az élettörténetek azért annyira megrázóak, mert az érintettek viszonylag fiatalon távoztak el, itthagyva a családot, a gyerekeiket. Ugyanakkor, legalábbis ami a szív- és érrendszeri betegségeket illeti, ezek a betegségek megelőzhetőek lettek volna.

Mindkét betegség, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is a táplálkozásnak döntő szerepe van. A daganatos betegségeknél egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, de a szív- és érrendszeri betegségeket egyértelműen a civilizációs táplálkozás okozza! Az amit a mai nyugati civilizáció feltálal nekünk, a finomított, feldolgozott élelmiszerek.

Világszerte

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte az első számú halálokot jelentik. Magyarországon a halálesetek felét okozzák, azaz minden második ember szívinfarktusban vagy valamelyik másik szív- és érrendszeri betegségben fog meghalni.

Közismert, hogy hazánkban alacsonyabb az átlagéletkor mint a nyugat-európai országokban.

A statisztikusok használják a kifejezést: elvesztett életévek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a hetvenedik születésnapja előtt hal meg, akkor annyi életévet veszített el, ahány éve hiányzott a hetvenedik születésnapjáig. Ez egy átlagszám, de jól jelzi, hogy milyen mértékű a korai halálozás egy adott országban. Magyarország az elvesztett életéveket tekintve Európa első országai között található.

 A szív- és érrendszeri betegségeket szinte mindig a civilizációs táplálékunk okozza. Ezt számos vizsgálat bizonyítja. Cleave és Campbell vagy de Langen britt és holland kutatók leírták, hogy a ezek a betegségek a Földnek csak azokon a helyein fordulnak elő, ahol a mi civilizációs táplálékunkat fogyasztják.
Így nem léteztek sem az ókori Egyiptomban, sem a középkor embere nem ismerte őket.

Az idő jelentősége

Arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket táplálkozásunk okozza azért olyan nehéz rájönni, mert kialakulásukhoz több évtizedre van szükség.

Ha mondjuk egy hamburger és cola, vagy egy dobostorta elfogyasztása után holtan esnénk le e székről, vagy legalább egy kis infarktust kapnánk, akkor nyilvánvaló lenne az összefüggés. De nem ez történik. Évekig ehetjük civilizációnk táplálékait míg az első tünetek megjelennek. Vagyis a szervezet évekig ellensúlyozza a károsodásokat.

Azonban amikor az első tünetek megjelennek akkor gyakran a károsodások már olyan mértékűek, hogy nem, vagy csak nagyon kis mértékben fordíthatók vissza – ha túléli a delikvens az első infarktust.

Tehát – ezek a betegségek megelőzhetőek. Ha visszatérünk oda, ahonnan elindultunk 100-150 évvel ezelőtt, amikor az ipari forradalom hatására elkezdődött az élelmiszeripar forradalma. Ha azt esszük, amit a dédmama főzött, ha nem használunk a konyhánkban finomított élelmiszereket.

Hol szeretnél virágot?

Hogy ha már nem vagyunk húsz évesek és most kezdenénk neki a megelőzésnek, annak is van mindenképpen értelme. Ezzel kapcsolatban elmondok egy történetet:

Az egészség-tanácsadást, azaz a betegségeink megelőzésének fontosságáról a Bruker intézetben tanultam. Az intézet Lahnsteinban található, Koblenz mellett, Németországban. A szemináriumok elején mindenki röviden bemutatkozott, elmondta miért van ott. Az egyik szemináriumon egy idősebb, hatvanöt év körüli hölgy felállt, és elmondta, hogy a férje betegsége miatt jött Lahnsteinra tanulni. A férje néhány évvel azelőtt nagyon beteg volt, valamilyen szívbetegsége miatt kórházba került, olyannyira, hogy ágyhoz volt kötve. Marlies, az idős hölgy rátalált dr. Bruker egyik könyvére, elolvasta, és világossá vált számára, hogy halálra etette a férjét. És az is világossá vált számára, hogy csak a táplálkozásuk megváltoztatásával tud rajta segíteni.

Így azután bement hozzá a kórházba, és feltette neki a kérdést: Döntsd el, hol szeretnél virágot – a temetőben vagy a reggeliző asztalon?
A férj a reggeliző asztal mellett döntött. Marlies megváltoztatta a táplálkozásukat. A férje olyan mértékben felépült, hogy biciklizett, és normális életet tudott élni még évekig.

Ezt a történetet azért szeretem, mert nagyon jól mutatja, hogy a döntés a kezünkben van, valamint, hogy soha sem késő a táplálkozásunkon változtatni, bár hozzá kell tennem, hogy nem lehet általánosítani. Az, hogy több évtized civilizációs táplálék evése után mennyire képes a szervezet regenerálódni, mindig nagyon egyénfüggő.

Egy biztos. Megelőzni sokkal könnyebb, mint a meglévő bajokat gyógyítani.

A megoldás a kezünkben van, jobban mondva a tányérunkon. Éljünk vele!

Szeretettel várlak a FB oldalamon, az életmódklubban, a főzőiskolában, az életmódtáborokban, és ajánlom figyelmedbe a könyvemet: Egyszerűen finom, a teljes értékű konyha, amely elmondja, hogy mi a baj mai táplálékunkkal, és segítséget nyújt a teljes értékű konyha receptjeivel a dédmama konyhájának felidézésében, illetve modernizálásában salátákkal, levesekkel, egytál ételekkel, édességekkel vagy akár kenyerekkel.