Ülök a vonaton...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ülök a vonaton és akaratlanul is hallgatom a szemben ülők beszélgetését. Két idősebb hölgy ül velem szemben, a téma kezdetben a főzés, majd áttérnek a betegségeikre, új fogakat kell csináltatni, hallásvizsgálat, gyógyszerek, ki mennyire ráncos. Ülök, és közben azon tűnődöm, hogy miért pont erről beszélgetnek...A korral ugyanis nem járnak törvényszerűen együtt a betegségeink. A mai ember élete egyharmadát mégis betegen tölti. Ez civilizációnk árnyoldala. Egyre tovább élünk, és egyre betegebbek vagyunk.

A civilizációs betegségek kialakulásában három fő tényező játszik szerepet: a táplálkozás, a környezet, és a lelkiek. Sokan a génjeinkre fogják betegségeinket, de szerencsére a géneknek többnyire nincs akkora szerepe: a vizsgálatok szerint a hibás gének csak akkor idézik elő a betegséget, ha ehhez a hibás életmód is társul.

Életmódunk

Életmódunk pedig nagyon sok részből tevődik össze: mit eszünk, mennyit mozgunk, milyen házban lakunk, miből készült a ruhánk, milyen tisztítószereket használunk, milyen kozmetikumokat kenünk a bőrünkre, milyenek az emberi kapcsolataink, mennyi elektroszmog ér minket, mennyit alszunk és még sorolhatnám.

Ebből a nagy kupacból a táplálkozásnak fontos szerep jut: mai betegségeink jelentős részét civilizációs táplálékunk idézi elő. Az a táplálék, amely már nem tartalmazza azt, amire a szervezetünknek szüksége lenne, viszont számos olyan anyagot tartalmaz, amelyre a szervezetnek egyáltalán nincs szüksége

Hogy melyek ezek a betegségek?

A modern kor embere legyőzte a fertőző betegségeket, de a krónikus betegségek legyőznek minket. Életünk egyharmadát betegen töltjük. Minden második ember megbetegszik valamilyen rákfajtában, és minden negyedik ebbe bele is hal. Minden második ember halálát a szív és érrendszeri betegségek okozzák, a cukorbetegség a lakosság 8%-át érinti, a túlsúly és az elhízás több mint a felét, és minden ötödik házaspár akaratán kívül gyermektelen.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

1. Fogszuvasodás, fogínysorvadás szabálytalan fogsor. Az utóbbi a megelőző generációk hibás táplálkozásának következménye.

2. A mozgásrendszeri megbetegedések, az ún. reumatikus megbetegedések, az arthritis, az arthrosis, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.

3. Valamennyi anyagcsere betegség mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a májkárosodás, az epekő, a vesekő, a köszvény.

4. Az emésztőrendszer legtöbb megbetegedése, a székrekedés, a máj, epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedései.

5. A szív- és érrendszeri megbetegedések mint a szívinfarktus, az érelmeszesedés, az agyvérzés.

6. A fertőző betegségek iránti fogékonyság, ami a mindig visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban. valamint hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg.

7. A legtöbb ún. allergia.

8. Az idegrendszer néhány megbetegedése.

9. A rák kialakulásában is bizonyos mértékig része van a táplálkozásnak.

A táplálék, és más semmi

Ezeket a betegségeket a táplálékunk okozza. Néprajzkutatók leírásaiból kiderül, hogy ezek a betegségek csak ott fordulnak elő, ahol a nyugati civilizáció ételeit eszik. Ahol az emberek megőrizték eredeti táplálkozási szokásaikat és nem fogyasztanak műételeket, nincs élelmiszeripar, ott nem ismerik sem a szívinfarktust, sem a cukorbetegséget, sem az elhízást, de még a fogszuvasodást sem.

Állatkísérletekkel elő lehet idézni valamennyi minket sújtó betegséget: ha az állatok azt eszik, amit egy mai átlagember nap–mint–nap megeszik, akkor ugyanazok a betegségek jelennek meg náluk, mint nálunk, embereknél.

Az idő

Angol kutatók megfigyelték, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek kialakulásához hosszabb időre, többnyire legalább két évtizedre van szükség. A szervezet ugyanis kompenzálja, azaz ellensúlyozza és elfedi a károsodásokat. Egészen addig, amíg a károsodások olyan mértékűek nem lesznek, hogy nem tudja tovább takargatni őket. Ekkor jelennek meg az első betegségtünetek. De ekkorra a szervezet már súlyosan károsodott, a folyamatot visszafordítani nagyon nehezen lehet, ha egyáltalán lehet.

A megelőzés

Ezért van rendkívül nagy jelentősége a megelőzésnek, annak, hogy az életmódunkon a tünetek megjelenése előtt változtassunk. A betegségmegelőzésnek három lépcsője van:

1. Primer prevenció, amikor betegségek kialakulását akadályozzuk meg. Ez a valódi megelőzés, mivel itt még nem vagyunk betegek.

2. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerését jelenti olyan stádiumban, amikor még nem váltanak ki tüneteket. Tehát itt már kialakult a betegség, de kezdeti stádiumban van. A szűrővizsgálatok ezeket a már meglévő betegségeket tudják csak diagnosztizálni.

3. A tercier prevenció a már meglévő betegségek szövődményeit, komplikációit próbálja megakadályozni.

Ami átöröklődik

A megelőzést ezért minél korábban kell kezdeni. Kisgyerekkorban, sőt ideális esetben már a fogantatás előtt, ugyanis a civilizáció okozta károsodásokat átörökítjük az utódainkra. Ráadásul a vizsgálatok szerint a szülőket ért károsodások felerősödnek az utódokban. Ez a magyarázata annak, hogy míg például a cukorbetegség valamikor az idősek betegsége volt, addig ma már egyre fiatalabbakat érint, és kis gyerekek is cukorbetegek lesznek.

A megelőzésnek ezért nem csak a saját, hanem gyerekeink egészsége szempontjából is rettentő nagy szerepe van. A megelőzésnek, ami nem korlátozódik a táplálkozásunkra, életmódunk kupacának többi része is rettentő fontos. A sorsunk a kezünkben van, csak élnünk kell vele.