Öko-tippek a mindennapokra

 A 15 éves Greta Thunbergről valószínűleg sokan hallottak már: Greta svéd iskoláslány, aki tavaly szeptemberben iskolai sztrájkba kezdett a svéd parlament előtt, mert az volt a véleménye, hogy a törvényhozók nem tesznek semmit, ami hatékony lenne a klímaváltozás ellen. Miért járjon iskolába és tanuljon egy olyan jövőért, amely talán nem is lesz?

Greta az első nap egyedül ült a svéd parlament előtt, majd egyre többen csatlakoztak hozzá. Olyannyira, hogy az iskolai sztrájk a klímaváltozásért nemzetközi mozgalommá vált.

Greta üzenete világos: "Ég a házunk. ... Egyszerűen nincs elég időnk arra, hogy kivárjuk, amíg felnövünk, és mi is tehetünk valami. A klímaváltozás problémájának megoldása a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiség valaha szembesült."

Gretát az utóbbi fél évben számos nemzetközi eseményre hívták meg. Davosban, a Világgazdasági Fórumon, Katowicében az ENSZ Klimaváltozási Bizottságának ülésén, és Brüsszelben, az Európai Kereskedelmi és Szociális bizottság ülésén beszédet is mondott.

Mindez nem maradt hatástalan: az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker februárban bejelentette, hogy "az Európai Uniónak az elkövetkező évtizedben több száz milliárd eurót, pontosabban költségvetésének negyedét kell a klímaváltozás megfékezésére költenie" 

Ökológiai cunami

Az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása 1970 és 2004 között 70%-kal nőtt. A klímaváltozásért elsősorban a CO2 kibocsátás felelős, amelyet a közlekedéssel, a mezőgazdasággal, a háztartások által, az energiatermeléssel, és az ipari termeléssel idézünk elő.

Hogy hol tudunk a CO2 kibocsátás csökkentéséhez magánemberként kapcsolódni? Szinte mindenütt.

Stand by készülékek

 A stand by készülékek folyamatosan készenlétben állnak, a kis piros lámpácska folyamatosan világít. Bár úgy tűnik, hogy éves szinten csak néhány watt az energiafelhasználásuk, egy watt 5.5 kg szén-dioxid kibocsátást eredményez. Német számítások szerint, ez egy év alatt 5–10 millió megawattórát fogyaszt el Németországban. Ha mindenki kikapcsolná a stand by készülékét (mármint Németországban), két vagy három átlagos teljesítményű szénerőművet is ki lehetne kapcsolni.

Hány fok van a lakásban?

 Ha a lakásunk vagy a házunk hőmérsékletét 1ºC-kal csökkentjük, 6%-kal fog csökkenni az energiafelhasználása. Komfortérzetünknek elég lenne a 18–20 ºC közötti hőmérséklet, éjszakára pedig ki is kapcsolhatjuk a fűtést.

Vásárlás

Bármit vásárolunk, gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e rá. A reklámok, de a boltok berendezése is tudattalanul befolyásol minket, és minél több vásárlásra próbálnak meg ösztönözni.

Valamint gondoljuk végig, hogy miből készült, és mi lesz belőle, ha már nem lesz szükségünk rá. Dédanyáinknak ilyen gondjaik nem voltak, bármit vettek természetes anyagból készült, és elhasználódása után elenyészett a természetben. Ma van amit újra lehet hasznosítani, de rengeteg mindent nem, ezért a legjobb módszer a szeméthegyek megelőzésére, ha nem termelünk szemetet.

Ételeink

A helyi, az évszaknak megfelelő élelmiszerek vásárlása kisebb ökológiai lábnyomot eredményez, mintha télen nyári, nyáron pedig téli élelmiszereket vennénk a világ végéről.

A szállításon kívül maga az élelmiszerek előállítása is nagy CO2 kibocsátással jár. Az üvegházi zöldségek és gyümölcsök több mint ötször annyi CO2 kibocsátást idéznek elő mint a szabadföldiek. A hústermelés akár százszor nagyobb CO2 kibocsátással jár, mint a zöldség-, gyümölcs- vagy gabonatermesztés. A bioélelmiszereknek szinte mindig kisebb a CO2 kibocsátása.

Főzés

Főzés közben tegyünk fedőt a fazekunkra, mert ezáltal gyorsabban fő meg az ételünk. Ha elkezd forrni, tegyük takarékra, mert így is megtartja a szükséges hőt. Ne főzzük szét az ételeinket. Ez nem csak a szén-dioxid kibocsátásnak fog jót tenni, hanem az ételeinkben lévő tápanyagoknak is.

Ha rizst, babot vagy lencsét akarunk főzni, előzőleg áztassuk be a magokat, mivel az ázás után a főzési idő felére vagy harmadára csökken.

Hűtőszekrény

A hűtőszekrény ajtaját csak rövid időre nyissuk ki. Ha új készüléket vásárolunk válasszuk a legenergiatakarékosabbat, amely pillanatnyilag az A+++.

Mosogatás

A hazai mosogatási trend a folyóvízzel, méghozzá jó erős vízsugárral történő mosogatás. Ha azonban a mosogatót teleeresztjük meleg vízzel, és ebben mossuk el az edényeinket, majd csak az öblítésnél használunk folyó vizet, energiát is spórolunk, és vizet is.

Papír

Ahol csak tudunk használjunk újrapapírt: nyomtatóhoz, füzetnek, WC papírnak. 1000 db A4-es lap előállítása friss papír helyett újrapapírból annyi széndioxid-megtakarítást eredményez, amennyit egy autó 5 km alatt termel.

Mosás

A mosógépben való mosásnál moshatunk 60 ºC helyett 40 ºC-on – így is tiszták lesznek a ruhák. A mosógép centrifugázó programját is beállíthatjuk kicsit alacsonyabb fordulatszámra. Ne használjunk szárítógépet: ki lehet a ruhát teregetni a ruhás kötélre, vagy a szárító állványra is.

Vasalás

A megfelelően kiteregetett ruha épp olyan szépen szárad, mintha kivasaltuk volna. Ezért nyugodtan felejtsük el a vasalást: ha picit gyűröttnek érezzük a ruhát, gondoljunk arra, hogy felvétel után öt perccel ugyanígy fog kinézni.

A közlekedés

 Az autó használata éves szinten átlagos méretű autó esetén és átlagos kilométer megtétele mellett körülbelül 2000 kilogramm szén-dioxid kibocsátását eredményezi.

A vasút ennél lényegesen kevésbé terheli a környezetet, a távolsági busz úgyszintén. Ezért csak akkor üljünk az autónkba, ha feltétlenül szükséges. Ha a közelben van dolgunk, használhatjuk a biciklinket vagy akár a lábunkat is...

forrás: www.regenwald-schuetzen.org, www.wwf.de

A cikk a Piliscsabai Polgár 2019. májusi számában jelent meg.