Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges diéták hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amely táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékvesztésük alapján csoportosítja. Ebben egyrészt éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között.
Magyarázatok a Kollath-táblázathoz
1. Természetes élelmiszerek
A legértékesebbek a természetes táplálékok. A növényi élelmiszerek közül például a teljes gabonaszemek, dió, mogyoró, a nyers zöldségek és gyümölcsök; az állati élelmiszerek közül például a nyers tej, a nyers tojás; az innivalók közül a forrásvíz.
2. Mechanikusan megváltoztatott élelmiszerek
Ebbe a csoportba az olajos magvakból hidegen sajtolással előállított olajok, a teljes őrlésű liszt és dara (amennyiben rövid időn belül fogyasztásra kerül), a frissen csavart gyümölcs- és zöldséglevek, a nyers zöldség és gyümölcssaláták, valamint a ? nem pasztörizált ? tejszín, tejföl, a lefölözött tej, az író és a vaj képezik. Az utóbbiak a friss, pasztörizálatlan tejhez képest azért csökkent értékűek, mert a mechanikai beavatkozás folytán az egész élelmiszereknek már csak részei.
A frissen csavart gyümölcs értékesebb, mint a főtt gyümölcs, de az eredeti nyers gyümölcsöt mégsem tudja helyettesíteni, mivel a szűrőn fennmaradó, vitálanyag-tartalmú maradékot nem fogyasztjuk el. Ugyanez érvényes az olajokra (hidegen sajtolt) és a vajra is. A hidegen sajtolt olajokat ? amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat és zsírban oldódó vitaminokat tartalmaznak ? nem akarom ezzel leértékelni, csak arra szeretnék rámutatni, hogy az élelmiszerek között egy rangsor áll fenn.
A táblázatból kiderül, hogy a vezetékes víz a forrásvízhez képest egy mechanikusan megváltoztatott élelmiszer. Manapság ráadásul klórozott is a vezetékes víz.
3. Erjesztett élelmiszerek
Idetartoznak a saját erjedésű, az élesztővel vagy baktériumokkal megváltoztatott élelmiszerek, mint a teljes őrlésű darakása, az erjesztett italok, a savanyított zöldségek (például a savanyúkáposzta), a savanyodással készülő tejtermékek, mint például az aludttej, a túró, a különböző sajtok, valamint az alkoholtartalmú italok, mint a bor és a sör. Az erjesztéssel készült élelmiszerek értékcsökkenése az oxidáció által okozott vitaminveszteségen alapul. Ezzel a hátránnyal azonban olyan előnyök állnak szemben, mint az ízváltozás új ízanyagok keletkezése folytán, másrészt olyan anyagok keletkezése, amelyeknek betegség megelőző hatása ismert (például a tejsav rákmegelőző hatása). Ezenkívül az élesztő képes vitaminokat (például B1 vitamint) termelni, ezáltal a csökkent értékű, fehér búzalisztből egy értékesebb táplálék lesz.
4. Hőkezelt, felmelegített élelmiszerek
A felmelegítés hatására a táplálékban található saját enzimek, az aroma- és szaganyagok megsemmisülnek, a vitamintartalom csökken, a vitaminok egymáshoz való aránya a különböző mértékű hőérzékenység miatt eltolódik. Az ásványi sók kimosódnak, és az eltérő oldhatóság miatt egymáshoz való arányuk is megváltozik.
5. Tartósított élelmiszerek
Még értéktelenebbé válnak az e csoporthoz tartozó élelmiszerek. A tartósítás történhet felmelegítéssel, szárítással és kémiai anyagok segítségével. A tartósításhoz használt kémiai anyagok maguk is képesek egészségünket veszélyeztetni.
6. Preparálással megváltoztatott élelmiszerek
A biológiailag legértéktelenebb élelmiszereket a legutolsó rubrikában találjuk, az ún. preparátumok között. Valamennyi, ehhez a csoporthoz tartozó terméket technikai úton nyerik. Előállításuk során bizonyos élelmiszerekből kivonnak egyes anyagokat. Az így nyert anyagoknak azonban teljesen más a hatásuk, mint a kiindulási termékeknek. Ha az élelmiszer kifejezést szigorúbb kritériumokhoz kötnénk, a preparátumokat törölni kellene az élelmiszer-táblázatról.
Így a finomított lisztből készült fehér kenyér, valamint a finomított rozslisztből készült rozskenyér és az ezekből készült pékáruk a legértéktelenebb élelmiszerek közé tartoznak. Ugyanez érvényes a mesterséges zsírfélékre, a margarinra és a finomított étolajra, a keményítőféleségekre és az összes, gyárilag előállított cukorfajtára. Bár ezek az alaptápanyagokat (zsírokat, szénhidrátokat) tartalmazzák koncentrált formában, és ezzel megfelelnek a táplálkozástudomány korábbi tanításainak, gyakorlatilag azonban teljesen hiányoznak belőlük az élethez szükséges anyagok (vitálanyagok).
A tejpreparátumoknál el lehetne gondolkodni azon, hogy a csecsemőknek, akiknek különösen nagy szükségük lenne a teljes értékű kosztra, a legértéktelenebben nőnek fel.
Ugyanebbe a csoportba tartoznak a szójakészítmények és valamennyi táplálékkiegészítő is.
A tartósított és a preparált élelmiszereknél az élelmiszeripar különböző adalékanyagokat használ, amelyek az ízt, küllemet, állagot, eltarthatóságot, feldolgozhatóságot, elszíneződéseket stb. vannak hivatva befolyásolni. Ezeknél a nemzetközileg "E" jelzéssel ellátott táplálkozási adalékanyagoknál olyan, a törvény által engedélyezett és ezáltal az egészségre ártalmatlannak hitt anyagokról van szó, amelyek bár többnyire a természetben is előforduló vegyületek, azáltal azonban, hogy eredeti környezetüktől függetlenül, izolált formában találhatók meg táplálékunkban, kiszámíthatatlan hatással lehetnek szervezetünkre. Szemléletes példa erre a glutamát, az élelmiszerekben E-620-ként szereplő anyag, amely egy, a természetben általánosan előforduló vegyület. Természetes állapotában fehérjéhez kötve fordul elő, az élelmiszeripar által viszont izoláltan, fehérje nélkül kerül élelmiszereinkbe mint ízjavító, és mint ilyen, széles körben használatos. Izoláltságából adódóan, többek között, természetellenesen gyorsan szívódik fel, ami a vérben túlzottan magas koncentrációt eredményez. Ilyen magas koncentrációkkal végzett állatkísérletek szaporodási zavarokhoz, és az újszülöttek rendellenes fejlődéséhez vezettek.
Az E jelű vegyületek ugyanakkor saját károsító hatásaikon felül egymás hatását potencírozhatják, ezért fogyasztásuk, különösen, ha több is előfordul belőlük egy élelmiszerben, kerülendő.
Forrás: Dr. M. O. Bruker: Unsere Nachrung ? Unser Schicksal, EMU Verlag, Lahnstein, 1986
A mesotrophie-tan
Dr. Kollath a mesotrophie ? azaz féltápláltság ? tanához vezető kísérletsorozatában vitálanyagmentes táplálékok hatását vizsgálta, amelyben a fő táplálék-összetevők, tehát a fehérjék, szénhidrátok, zsírok szerepeltek ugyan, de hiányoztak a vitaminok, a nyomelemek, az enzimek stb., vagyis a vitálanyagok.
E mellett a táplálék mellett a kísérleti állatok ugyanolyan sokáig éltek, mint "normálisan" táplált társaik, azonban minden egyednél egy sor betegség jelent meg. Így fog- és állkapocs-deformációk, fogszuvasodásra való fokozott hajlam, mész lerakódása szinte minden szövetben, az izomrendszer degeneratív elváltozása, korai öregedés jelei, vérkép-elváltozások, a csecsemőmirigy megnagyobbodása, májkárosodás, a bélflóra megváltozása, szürke hályog, ciszták, daganatok. Az állatok szőre hullani kezdett, ekcémák keletkeztek rajtuk, támadó kedvűvé és harapóssá váltak. Érzékenyek lettek továbbá olyan anyagok iránt, amelyek egyébként semmiféle reakciót nem váltottak ki, ugyanígy érzékenyekké váltak baktériumok iránt is.
A Kollath professzor által használt mesterséges táplálék a mi vitálanyagokban szegény táplálkozásunkat utánozza, hiszen fő táplálékaink, a fehér liszt, a cukor, a margarin és az étolaj vitálanyagoktól szinte teljesen mentes táplálékok. A vitálanyagmentes táplálkozás hatására kísérletesen létrehozott betegségek pedig meglepő hasonlóságot mutatnak betegségeinkkel.
A kísérletsorozatot Kollath professzor mind denaturált, mind denaturálatlan fehérjével elvégezte, azaz a fehérjét 42° C fölé melegítette fel, amitől az kicsapódik, és míg a vitálanyagmentes táplálékon, de denaturálatlan fehérjén élő állatok magas kort éltek meg, addig ugyanezen a koszton, de denaturált fehérjén élők néhány hét alatt elpusztultak. Az utóbbi megfigyelés dr. Pottenger macskakísérleteivel összhangban a fehérje natív=denaturálatlan=nyers voltának fontosságára világít rá.
Forrás: Dr. Werner Kollath: Die Ordnung unserer Nahrung, Haug Verlag, Heidelberg
|
egészség
|
|||||