A szénanátha az allergiás megbetegedések közé tartozik csakúgy mint az ekcéma, a neurodermitis, a bőrkiütések bizonyos része és az asztma bizonyos válfajai. A különböző allergia tesztek több tucat anyagot vizsgálnak az allergiák kiváltó okaként, amelyek közül a virágpollen, a házipor és az állatszőr szerepelnek az első helyeken.
Ezekkel az anyagokkal azonban az ember évezredeken keresztül békességben együtt élt anélkül, hogy az ismert allergiás tünetek megzavarták volna közérzetét.
Csakúgy mint az allergiák, az egyéb betegségek száma is sokszorosára nőtt az utóbbi száz évben, amely betegségek kialakulásáért bizonyítottan civilizációnk felelős. Orvosok, néprajzkutatók és táplálkozástudósok a civilizáció okozta betegségek legnagyobb csoportjának a táplálkozás okozta civilizációs betegségeket tartják, amelyek egyes becslések szerint összes betegségeink kétharmadát teszik ki.

Mai táplálkozásunk alapvetően különbözik elődeinkétől, hiszen a cukor, a fehér liszt, a margarin és az élelmiszergyárak egyéb termékei az utóbbi 150 év találmányai, illetve ez idő alatt váltak a mindennapi ember számára is elérhetővé. Ezen élelmiszereink azonban egy hiánytáplálkozást hoztak létre, mivel a vitaminok, ásványisók, nyomelemek, az enzimek és rostos anyagok nagy része a feldolgozás során kárbavész, hiszen a búzából csak a keményítőt fogyasztjuk el, a cukorrépából csak a cukrot, az olajos magvakból csak az olajat. Ez a hiánytáplálkozás azt eredményezi, hogy az életfontosságú anyagoknak csak egy töredéke jut be a szervezetbe, amely anyagcsere folyamatai ezek hiányában nem tudnak megfelelően működni.
A hiánytáplálkozás többek között a fehérje anyagcsere zavarához vezet, amely az allergiák kialakulásának kiváltója, hiszen az allergén-antitest reakció is a fehérje anyagcsere része. Ez a nem megfelelően működő fehérje anyagcsere az állati fehérjét, amelyet az egészséges szervezet minden további nélkül fel tud dolgozni, mint testidegen fehérjét fogja fel és tipikus allergiás reakció nélkül ugyan, de folyamatosan küzd vele. Az állati fehérje ugyanakkor érzékennyé teszi a szervezetet egyéb anyagok iránt is, és ekkor következik be az, hogy az eddig semmiféle tünetet nem okozó virágpor hirtelen allergiás reakciót vált ki. Ha a kiváltó okot nem szüntetjük meg, az évek előrehaladtával a szervezet egyre több anyagra fog allergiás tünettel reagálni. Ha a kiváltó okokat megszüntetjük, a szénanátha és az egyéb allergiák, mint az ekcéma, a neurodermitis és bizonyos asztma típusok is, tünetmentessé válnak.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mekkora szerepe van az allergiák kialakulásában az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb mértékű környezetszennyezésnek, a környezetünkben található, vagy a táplálékunkkal szervezetünkbe jutó, illetve a lakásainkba beépített mérgeknek. Ezek az anyagok folyamatos védekezésre késztetik a szervezetet. A hiánytáplálkozás, a környezeti mérgek, a mindennapi stressz összességükben a szervezet erőit olyan mértékben merítik, ki, amely a leírt fehérje anyagcsere zavarhoz vezethet.

Mindezeket figyelembe véve egyrészt sokat csökkenthet szervezetünk terheltségén a környezetünkben található mérgek lehetőség szerinti csökkentése, bioélelmiszerek fogyasztása és lakóhelyiségeink építészet biológiai átalakítása.
Másrészt az anyagcsere működésének helyreállítása érdekében a hiánytáplálkozást fel kell, hogy váltsa a teljesértékű táplálkozás, amelyben a finomított lisztből készült kenyeret a teljes őrlésű lisztből készült kenyérrel, a kristály cukrot és az egyéb iparilag előállított cukorféleségeket mint a szőlő-, gyümölcs-, vagy a barnacukrot mézzel, mint természetes édesítővel, az étolajat és margarint vajjal, mint természetes zsiradékkal tudjuk helyettesíteni. A táplálék egyharmadának nyers kosztból kell állnia, amely biztosítja a szervezet számára szükséges élő, denaturálatlan fehérjét.
Egy kicsit nehezebben kivitelezhető az állati fehérje elhagyása táplálékunkból, mivel ez a húson kívül a sajtot, tejet, tojást és túrót is jelenti. A tej zsiradéka azonban, a tejföl, tejszín és a vaj továbbra is fogyasztható, ezek fehérje tartalma ugyanis rendkívül alacsony, így a legtöbb esetben semmiféle panaszt nem okoznak.
A teljesértékű táplálkozás egy életen át betartandó táplálkozás forma, mivel csak ez biztosítja a szervezet számára azokat a tápanyagokat, amelyek az anyagcsere kifogástalan működéséhez szükségesek. Az állati fehérje tartalmú élelmiszerek ezzel ellentétben egy idő után bizonyos esetekben ismét fogyaszthatók. Az allergia fennállásának hosszúsága és az egyéni érzékenységtől függően lehetséges 1-2 éves szünet után bizonyos állati fehérjéket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, így például egyes esetekben a húst, más esetekben a sajtot panaszmentesen lehet fogyasztani, rendkívüli érzékenység esetén azonban egy kanál tej is heves reakciót válthat ki.

A fent leírt kezelési mód több évtizedes múltra tekint vissza, amelyet betegek tízezrei alkalmaznak a világ számos országában nagy sikerrel. A nem kis fantáziát és gyakorlatot kívánó állati fehérje mentes teljesértékű táplálkozás tünetmentességet biztosít a legsúlyosabb esetekben is, és így lehetővé teszi a tavasz és nyár virágainak maradéktalan élvezetét.