étel-ital

Paleolit táplálkozás?

A paleolit diétát a 70-es években agyalta ki az amerikai Mr. Voegtlin gastroenterologus, és azóta számos szerző használta fel gondolatait tucatnyi könyv formájában. Alkalmazható fogyókúraként – ekkor a legbiztosabb a siker (mármint a szerző anyagi sikere) –, sport-diétaként, de gyakorlatilag bárki számára megfelelő, akinek derengeni kezd, hogy valami nem stimmel mai táplálékunkkal. 

Víz, víz, tiszta víz – a víztisztítók

Sokféle van, és sokféle elv alapján működnek. Ami közös bennük, hogy buta készülékek: nem tudnak különbséget tenni a káros és az ártalmatlan anyagok között. A víztisztító-gyártók honlapjairól többnyire nem derül ki, hogy mik azok az anyagok amelyeket a víztisztítók kiszűrnek a vízből. Kérdés, hogy csak a nagy, szerves molekulákat szűrik-e ki a készülékek, vagy az ásványi sókat is?

Víz, víz, tiszta víz – az ásványvíz

Palackozott ásványvíz fogyasztásunk szépen nőtt az elmúlt években: 1996-ban fejenként 14 l volt, 2008-ban több mint 100 liter. Tulajdonképpen alig maradunk le az Unió régebbi tagállamaitól, Franciaországban vagy Olaszországban évi 120-130 l fogy. Magyarországon 1,5 milliárd PET palack kerül a szemétbe évente, ami 60 ezer tonna szemetet jelent.

Víz, víz, tiszta víz – a csapvíz

Már csak nagyon kevesek merik meginni. Szinte snassz egyszerűen csak kinyitni a csapot és egy poharat alátartani. Inkább az alternatívákat választjuk, az ásványvizet vagy a víztisztítókat. Holott az ásványvizes palackok nem elhanyagolható környezetszennyezést jelentenek, a víztisztító pedig mindössze egy buta gép. De vajon iható-e még a csapvíz?

Citromot héjáról

Bár az új sajtótörvény miatt úgy érezzük magunkat, mintha citromba haraptunk volna, most mégis inkább egy másik citromról írunk. Arról, amit a süteményeinkbe reszelünk.

A citrom reszelt héja kiváló természetes aroma. Élvezetét azonban egy csipetnyit megkeserítheti a tudat, hogy igen mérgező vegyületeket tartalmaz.

A citrom – csakúgy mint a narancs – főleg Európa déli és Afrika északi részeiről érkezik. Mindkét növényt hatalmas monokultúrákban termesztik, amelyek fenntartásához jókora mennyiségű permetezőszer szükséges: így befolyásolják a növények fagyállóságát, a gyümölcsök méretét, az érés idejét. Az egyik legismertebb készítményt a vietnami háborúban mint vegyi fegyvert használták: az erdők lombhullását idézi elő.

Együnk halat?

A hal egészséges. Hetente legalább egyszer együnk halat – olvashatjuk a legkülönbözőbb tanácsadókban. És a hal valóban egészséges lenne, ha nem szennyezett folyóinkból és tengereinkből származna. A halak ugyanis szervezetükben összegyűjtik a környezetünkben található mérgeket, a nehézfémeket és permetezőszer-maradványokat. Mi pedig ezeket elfogyasztjuk a halászlével és rántott ponttyal együtt – mivel ezek az anyagok a főzés-sütés során nem semmisülnek meg.

Minél szennyezettebb egy víz, annál szennyezett a benne élő élőlény. A tengerek különösen a folyók torkolatainál, az ipari létesítmények környékén szennyezettek. De mivel a hal úszik a víz pedig folyik, a tengeri halak igen magas szermaradvány értékeket tartalmazhatnak akkor is, ha valahol a „világ végén” fogták őket.

Kollath-táblázat

Dr. Werner Kollath német orvos és táplálkozástudós évtizedeken keresztül vizsgálta a különböző mesterséges étrendek hatását kísérleti állataira.
Ezekre a kísérletekre és megfigyelésekre támaszkodva állította össze "Táplálékunk rangsorát", amelyben táplálékainkat a feldolgozottságukból adódó értékcsökkenésük alapján csoportosítja. Éles határt von az élő és élettelen táplálék között, azaz a hőkezelt és a nem hőkezelt élelmiszerek között.

Citromízű banán

A banán a világ legfőbb kereskedelmi árucikkei közé tartozik. A hazai piacokon néha a legolcsóbb gyümölcs. De vajon milyen árat fizetünk ténylegesen a banánért? 

 A banán legnépszerűbb gyümölcseink és legrégebbi kultúrnövényeink egyike. Írásos emlékek már i. e. 600-ban említést tesznek róla. Eredeti hazája Délkelet-Ázsia, ahonnan Indián keresztül jutott el Kelet-Afrikába, majd onnan terjedt el az  egész afrikai kontinensen és a Karib-tengeri szigeteken. Mivel azonban a banán  gyorsan romlik, Európában a tizenkilencedik század végéig szinte ismeretlen  volt.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek

Civilizációs táplálékunk által okozott betegségeink – mai betegségeink túlnyomó többsége ebbe a körbe tartozik. Kérdés, hogy mi bizonyítja, valóban civilizációs ártalmakról van-e szó? A válasz rendkívül egyszerű: ott ahol nem ezt eszik, a betegségek gyakorlatilag nem fordulnak elő.

Biominőségek

A bio és a konvencionális élelmiszerek minősége közt mérhető a különbség, a boélelmiszerek javára: magasabbak a beltartalmi értékek, kevesebb a szermaradvány, finomabbak, jobban eltarthatók. A biogazdálkodás, nem pusztán visszatérés az intenzív mezőgazdaság előtti állapotokhoz, hanem egy folyamatosan fejlődő tudomány, amely nem alkalmaz se szintetikus növényvédőszereket, se szintetikus talajjavítókat, növénytársításokkal dolgozik és kerüli a monokultúrát. 

Energiaráfordítása lényegesen alacsonyabb, mint a konvencionális mezőgazdaságé, miközben emberi munka ráfordítása nagyobb, termékenként különböző mértékben, de átlagban 30%-kal. Géntechnológiával módosított növényeket, amelyek megjósolhatatlan veszélyeket jelentenek mind egészségünkre, mind az élővilág génállományára nézve, a biogazdálkodás nem alkalmaz.

Tartalom átvétel