Újságpapír mint szigetelőanyag

Épületeink energetikai problémájára és napjaink egyre magasabb fűtésszámláira a leghatékonyabb megoldás a megfelelő szigetelés. A leggyakrabban használt szigetelőanyagok, a polisztirol, a kőzet- és az üveggyapot, valamint a műanyag vakolatok azonban ökológiai és építészetbiológiai szempontból egyaránt kívánnivalót hagynak maguk után. A cellulózszigetelés újságpapírból készül, és minden szempontból jobb választás.

Az építészetbiológia számára az egyik legnagyobb kihívás az egészségre ártalmatlan, jó lakókörnyezetet biztosító, és jól szigetelő anyagok kifejlesztése. Megfelelő szigetelőanyagok a parafa- vagy kókuszlapok, a cellulóz, a gyapjú, a nád, illetve a deszka.

A cellulózszigetelés tulajdonképpen a hulladékhasznosítás egy igen szerencsés módja. A használt újságpapírt bedarálják, pelyhesítik, majd bórax hozzáadásával tűzzel, penésszel és kártevőkkel szemben ellenállóvá teszik. A cellulózszigetelés befújásos technológiával tetőterekbe, padlásterekbe, közbenső födémekbe, a könnyűszerkezetes házaknál a külső és belső falakba, hagyományos lakóépületeknál pedig külső szigetelésként is résmentesen elhelyezhető. Előnye, hogy a hőszigetelésre felhasználható, lehatárolt teret hézagmentesen kitölti, ezáltal nem keletkezik hőhíd. 

A cellulózszigetelés a régi, fafödémes házaknál a legegyszerűbb. A fafödémet ugyanis alulról és felülről is deszka fedi, és a cellulózt egyszerűen csak be kell ezek közé fújni. Mivel a deszkákat a gerendákra merőlegesen szokták lefektetni, a művelethez mindössze egy deszkát kell felszedni, és ezáltal a gerendaközökhöz hozzá lehet férni. A födémgerendák vastagsága többnyire 15 cm, ami a szigetelés szempontjából ideális vastagság.

Ha nem fafödémes az épület, a födémszigeteléshez egy egyszerű szerkezetet kell készíteni, amelybe akár bele is lehet szórni a cellulózt, amelyet zsákokban is árulnak. A falak szigetelése már nem ennyire egyszerű, mivel a cellulózból nem készítenek lapokat. Ezért ha a falakat akarjuk szigetelni, ide egy szerkezetet kell készítenünk, ami lehetővé teszi a két felület közé történő befújást.

A cellulózszigetelés élettartama 50–60 év, szemben például a polisztirolszigetelés 15 évével. Az előállításához használt energia 5 kwh/m³, míg a többi szigetelőanyagnál ez az érték körülbelül 550–650 kwh/m³. Mivel mérgező anyagokat nem tartalmaz, égés esetén nem párolog ki belőle semmilyen méreganyag, nem olvad meg, nem füstöl. A nedvességet magába szívja, illetve átengedi, szemben a műanyag szigetelőanyagokkal, ezért a penész problémája nem áll fenn. A szigetelés hatékonyságát jelzi, hogy a 140–300 mm vastagságban befújt cellulóz U-értéke = 0,25–0,12 W/mK között mozog. 

Az épületek külső szigetelésére a polisztirol (például a hungarocell) a leggyakrabban használt szigetelőanyag. A polisztirol szigetelőanyagokat a styrol (sztirol) polimerizációjával állítják elő, amelynek lekötetlen maradványai rendkívül mérgezőek. Izgatják a bőrt és a nyálkahártyát, károsítják az örökítőanyagot, rákkeltőek. Ezenfelül, ha polisztirollal burkoljuk be a házunkat, a lakóklíma meg fog változni. Mivel a polisztirollapoknak nincs légzőképességük, azaz sem a nedvességet, sem a hőt, sem a levegőt nem engedik át, olyan, mintha műszálas zoknit hordanánk.

 A kőzet-, illetve üveggyapotot különböző ásványi anyagokból, így például bazaltból vagy üvegből állítják elő. Ezekből a szigetelőanyagokból mozgás hatására igen apró részecskék válnak le, amelyek átjutnak a mennyezeten, a falakon, a padlón, és így bejutva a lakótérbe áthatolnak a ruhán, belélegezzük őket, így közvetett módon roncsolják a tüdőszövetet. A tetőtérben való alkalmazásuk különösen problematikus, mivel itt mindössze egy vékony réteg takarja a szigetelőanyagot, ezért a lakóhelyiséget teljesen teleszórják részecskéikkel. Egészségkárosító hatásukat az azbeszthez hasonlítják.

Amennyiben előállításukhoz bazaltkőzetet vagy salakgyapotot használnak fel, radioaktivitásuk meghaladja a természetes 0,02 mR értéket. A kötőanyagként szolgáló fenolgyanta szintén komolyan veszélyezteti egészségünket.

A műgyanta vakolatokat azon kívül, hogy többnyire nem biztosítják a megfelelő légcserét és nem engedik át a nedvességet, gyakran tartalmaznak mérgező vegyületeket. A légzőképesség hiánya miatt a falak átnedvesedhetnek, ami penész kialakulásához vezethet.

Saját tapasztalatunk nagyon jó a cellulózszigeteléssel. Házunk födémét szigeteltettük a ház teljes terjedelmében, és a fűtésszámlánk pontosan a felére csökkent. Ráadásul a ház klímája is megváltozott. Azelőtt reggelente igen hideg tudott lenni, mivel fával fűtünk és a cserépkályhák reggelre kihűlnek. Bár a cserépkályhák változatlanul kihűlnek, a ház maga kevésbé hűl ki, és jobb a közérzetünk a helyiségekben. A Thermofloc névre hallgató anyagot használtuk (thermoflocinfo.hu).